Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - első nap (4. rész)

Radnóti és mások az embertelenségek ellenére is hittek népünk
holnapjában, a magyarság, a nemzet integráns részének tekintve
önmagukat. S annak tekintették magukat mindazok, legalábbis
meghatározó többségükben, akik - voltak bár szlovákok, németek,
románok, délszlávok, zsidók, cigányok vagy más nemzetiségűek és
vallásúak - otthonra leltek határainkon belül.

    Máig ható példaként említhetjük, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1944-ben - a már felszabadult Debrecenben - törvényileg eltörölte az
úgynevezett zsidó-törvényeket. De aztán évtizedeken át hallgatásra
ítéltetett a tisztázó szándék, a nemzeti kisebbségek dolgában éppen
úgy, mint a zsidóság vagy a cigányság sorsának nyilvános
feltárásában. A bűntudatot emlegették némelyek, mások az
antiszemitizmus újraéledésétől tartottak. Szerencsére mégis akadtak
olyanok, akik hallatták hangjukat - többek között Károlyi Mihályra,
Bibó Istvánra, Illyés Gyulára vagy Száraz Györgyre gondolok -, s
akadtak, jobbára tétova, irodalmi kísérletek is.

    Nem mentséget keresve - de elismerve azoknak a politikai erőknek
és személyiségeknek még a második világháború elején kifejtett
törekvéseit, amelyek és akik éveken át ellenálltak a hitleri
Németország követeléseinek - meg kell állapítanunk, hogy a magyar
holocaust csak 1944. március 19-étől, a német megszállást követően
teljesedett ki, s a magyar, különösen a vidéki zsidóság sorsa a
nyilas hatalomátvétellel pecsételődött meg.

    A legújabbkori antiszemitizmus máig fellelhetően, hazánkban az
első viágháborút követő évtizedekben eresztett gyökeret, s újbóli
felerősödésétől sokan tartanak manapság is. Holott ez a magatartás
mindenütt, de ezen a tájon különösen a nemzetietlenségnek a
szinonimája, kárt okoz népünknek, rontja, csorbítja tekintélyünket a
nemzetek közösségében. Meggyőződéssel állíthatom: aki európainak
vallja magát, vagy egyszerűen rendes, becsületes embernek, az nem
tehet különbséget ember és ember között vallása, bőrének színe,
nemzetisége okán. Attól idegen a kisebbség megalázása, bármiféle
megkülönböztetése.

    Tegnap volt 44 éve annak, hogy az európai harctereken
elhallgattak a fegyverek. Ez az évforduló megfelelő alkalom arra,
hogy szóljunk másik adósságunkról is. Beszéljünk arról, amiről
évtizedekig nem szabadott, mert népünkbe beleégették a bélyeget,
hogy a magyar bűnös nemzet, hogy Magyarország Hitler utolsó csatlósa
volt... (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 11:35


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD