Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)

Németh Miklós a felvetett kérdésekre válaszolva elmondta: ha a
Parlament valamelyik jelöltjét leszavazná, a következő ülésig időt
kérne új jelölt kiválasztására. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a
bizalmatlansági indítvánnyal a képviselők közül már most élni
kívánnak valamelyik miniszter ellen. Egy másik kérdésre válaszolva
kifejtette: a párt és az állam funkcióinak szétválasztása nem könnyű
feladat, a régi reflexek még működnek. Az MSZMP csakúgy, mint minden
más párt, fejtse ki álláspontját stratégiai kérdésben, az állam, a
kormány pedig váljon a hatalom gyakorlásának centrumává. Azzal
kapcsolatban, hogy Grósz Károly a közelmúltban a gazdasági
minisztérium felállítását is felvetette, Németh Miklós azt mondta: a
kérdéssel már régóta foglalkozik a kormányzat. Az ilyen
csúcsminisztérium szervezését sokféle módon lehet elképzelni, de
arra vonatkozóan, hogy azt miképpen szervezik meg, még nem született
döntés. Szerinte kifejezetten káros, hogy a hír idő előtt
kiszivárgott, mert az apparátus alaposabb információk hiányában
elbizonytalanodhat, ami zavarja a munkát.

    Arról is szólt, hogy folyamatban van az elmúlt 15-20 év
történelmének felülvizsgálata, de hangoztatta: jó volna mielőbb a
jelenre koncentrálni.

    A miniszterelnök szorgalmazta a szocialista országokkal való
együttműködés és a KGST-kapcsolatrendszer új alapokra helyezését,
mivel a velük folytatott árucserében keletkező veszteségeket a
magyar gazdaság nem tudja hitelekkel finanszírozni. Közölte, hogy a
kormányzat preferenciákat kíván nyújtani azoknak az
iparvállalatoknak, amelyek a hadiipari termelés csökkenése miatt
nehéz helyzetbe kerültek, illetve a további honvédelmi kiadások
leépítése következtében a közeljövőben jutnak ilyen helyzetbe.

    Kapolyi Lászlóval kapcsolatban elmondta, hogy személyét illetően
szélsőségesek a megítélések. Korábban szó volt nagyköveti
kinevezéséről, de a kormány elnöke kérte, hogy maradjon itthon a
kormányzati munkát segíteni. Több munkaajánlatot is tett
Kapolyinak, ő ezeket egyelőre nem fogadta el, s gondolkodási időt
kért.

    Horváth Ferenc válaszában kifejtette: az eddigi iparpolitikai
koncepció átértékelésére szükség van. Három év alatt meg kell
teremteni az ipar fejlődőképességét. Az úgynevezett uránügyről
szólva azt mondta, hogy a bánya bezárása 1992-ben várható - ezt ő
személy szerint szorgalmazza -, s addig fel lehet készülni az ott
dolgozók helyzetének méltányos rendezésére.

    A válaszokat követően a bizottság egyhangúlag javasolta Horváth
Ferenc miniszteri jelölését. (MTI)


1989. május 9., kedd 17:32


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD