|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kádár menesztése - 1. folyt.
|
A kapitalista válságokat jó érzékkel elkerültük az elmúlt három-négy évtizedben, a mostani valódi, hamisítatlan, szocialista válság, mert a szocialista táborhoz hívek maradtunk. Mindegy volt az, hogy ki adja az ukázt Moszkvában - Hruscsov, Brezsnyev, Andropov, Csernyenko - azt Pesten végrehajtották. Megvédtük a szocializmus ügyét 1968-ban Csehszlovákiában, ahol éppenúgy veszélybe került, mint nálunk 56-ban. Kádár volt a nemzetközi kommunista mozgalom legutolsó internacionalistája és utópistája, már senki, de ő még mindig hitt a marxizmus-leninizmusban. A palesztinok és a bantu négerek szabadsága a szívügye volt, de a határaink mentén hangzó jajkiálltásokat nem hallotta meg előre, a szocializmusban megoldodtak a nemzetiségi problémák. Örökké kétfrontos harcot vívott, de a szíve gyökeréig megmaradt sztálinistának, pedig a sztálinisták zárták be. Nagy Imre eresztette ki a börtönből, jól megfizetett érte. A Rajk-per lehetett a párt belügye, de Nagy Imre a nemzet ügye volt. 1956. november elsején népünk diadalmas felkeléséről szónokolt a pesti rádióban, három nappal később ellenforradalmat emlegetett a szolnokiban. Aztán jöttek, visszajöttek a szovjet tankok, jött a karhatalom, a rendcsinálás, divatos szóval visszarendezés, védbíróságok, akasztófák, 301-es parcella. 33 éven át az ő keménykezű atyai vezérlete alatt épült a szocializmus. Meg lehet nézni, hogy hova jutott az ország. A párt szovjetizálta, balkanizálta, általános a korrupció, anyagiasság, önzés, kiábrándultság, teljes a morális csőd. (folyt.)
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|