|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az ófalui probléma
|
SZER ------------------ München, 1989. május 8. Magyar Híradó - Az Energiagazdálkodási Intézet igzagatója szerint a paksi atomerőmű ezer megawattos bővítésének időpontját felül kell vizsgálni. Az intézet vizsgálatai szerint ha az ezres blokk három évvel később lép be, azzal 44 milliárd forint takarítható meg. Ez a bejelentés valószínűleg további vitákat indít el. Egy korábbi paksi vita viszont még nem dőlt el. Ófalu lakossága továbbra is hajthatatlan. A hétvégén négyezren tüntettek az atomtemető megépítése ellen. Dr. Lenkovics Barnabást, az ELTE Polgárjogi Tanszékének adjunktusát kérdeztük az állampolgári engedetlenség leheteséges következményeiről. - Én semmiképp sem sorolnám az engedetlenség kategóriájába, tudniillik egyszerűen minden magyar állampolgárnak most már az új alkotmányos elvek és új törvényeink alapján joga van véleményt nyilvánítani, gyülekezni, tüntetni stb. Tehát ezt semmiképpen sem engedetlenségnek minősíteném. Egyszerűen joggyakorlásról van szó. Az, hogy a joggyakorlásnak, illetve annak a célnak amit ezzel elérni kívánnak - tudniillik a döntéshozók befolyásolása és olyan döntés kikényszerítése, hogy ne ott épüljön meg -, hogy ennek az ilyen falutüntetés, vagy az ilyenfajta kategorikus "nem" kinyilvánítása egy kisközösség által - hogy vajon ez a legalkalmasabb eszköze, arról nem vagyok meggyőződve. Valószínűleg az volna helyesebb, ha ők a saját véleményük mögött olyan nagyobb tömegbázist tudnának felsorakoztatni, olyan erőt, adott esetben zöldmozgalmakat, zöldpártokat, alternatív pórtokat, akiknek tehát magasabb szinteken a döntéshozók befolyásolására több hatalmuk van, akkor tudnák elérni igazán a céljukat. (folyt.)
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|