Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében

1989. május 6., szombat - Az elmúlt 45 év történetének kutatásával foglalkozó Nagy Imre Intézet létrehozására tett javaslatot Varga László történész a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság történészvitáján, amelyet szombaton rendeztek meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Kifejtette: szükség van az eltelt több mint négy évtized, ezen belül 1956 történelmének szakmailag korrekt feltárására, a kutatás intézményes feltételeinek megteremtése. Ezért fontos egy olyan össznemzeti tudományos kutatóintézetre, amely független az MSZMP-től és a többi pártoktól, mert a nemzet történelmének kutatása nem lehet pártpolitikai harcok színtere. Ezenkívül ennek a szakmai műhelynek függetlennek kell lennie az államtól is, kutatómunkáját össznemzeti kontroll alá kell helyezni, beleértve a határon túl élő magyarságot is. Varga László indítványozta, hogy hozzanak létre alapítványt, amelynek célja egy ilyen intézet megteremtése. Egyúttal javasolta: az intézetet egy 31 éve elhunyt akadémikusról, a néhai miniszterelnök Nagy Imréről nevezzék el; az alapítvány kuratóriumának pedig Benda Kálmán, Kende Péter és Litván György legyen a tagja. Az indítványt a rendezvény részvevői egyhangúlag támogatták.

Gyáni Gábor és Pető Iván történészek a levéltári anyagok
kutatásának formális, illetve informális korlátairól tartottak
korreferátumot. Elhangzott: a levéltári kutatásokra vonatkozó
tiltások gátolják a XX. század magyar történelmének hiteles
feldolgozását. A korlátozások tág teret nyitnak egyes kutatóknak
privilégium szerzésére, sőt kutatói monopóliumok kialakulására.
Ugyancsak gond, hogy a korlátozások nem egyes irattípusokra
vonatkoznak, hanem témákra, tárgykörökre. A levéltári anyagok
hozzáférhetőségének hiánya is közrejátszik abban, hogy a közvélemény
a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a memoárirodalomnak.
Ugyancsak problémákat okoz, hogy egyes kormányszervek - például a
Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium - olykor kivonják
magukat a levéltári szabályok alól, egyes anyagokat ügyviteli
iratoknak minősítenek. Így fordulhatott elő, hogy a Nagy Imre-per
anyagát évtizedekig a BM-nél tárolták. Szili Ferenc főlevéltáros
arról beszélt, hogy a pártarchívumokban olyan anyagokat is őriznek,
amelyeknek tartalmuknál fogva a levéltárakban lenne a helyük.
Felvetette: az ilyen dokumentumokat juttassák vissza a levéltárakba.
(folyt. köv.)


1989. május 6., szombat 17:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében (2. rész)

Kosáry Domokos akadémikus, az MTA Történelemtudományi
Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a történelemtudománynak nemcsak
az a feladata, hogy összegyűjtse és rendszerezze a felhalmozott
ismeretanyagot, hanem kötelessége a kutatások eredményeit a
nyilvánosság elé tárni. Elmondta, hogy a bizottságban 1986-tól
működik levéltári munkacsoport, amely tavaly nyáron javaslatot
dolgozott ki a jelenlegi lehetetlen levéltári helyzet
megváltoztatására. Ezt a javaslatot fölterjesztették az
illetékesekhez, ám erre mindeddig nem érkezett válasz. Kosáry
Domokos ezért kérte a nyilvánosság segítségét, hogy követelje az
említett javaslat mielőbbi keresztülvitelét.

    A továbbiakban annak fontosságáról szólt, hogy minden 1956-tal
foglalkozó iratanyag a széles nyilvánosság elé kerüljön. A pénteki
akadémiai osztályülésnek is az volt a célja, hogy azokat az
adatokat, amelyeket egy-két történész engedéllyel ,,kibányászott,,,
a közvélemény elé tárják. Kosáry Domokos rámutatott: a peranyagokat
történeti forrásnak tekinti, s ezek szintén megkövetelik a
nyilvánosságot. A koncepciós pereket felülvizsgáló, nemrégiben
kijelölt bizottsággal kapcsolatban elmondta: az MTA
történelemtudományi bizottsága szakmai és elvi szempontból
lehetetlennek tartja azt, hogy a nyilvánosság bizalmát nem nélkülöző
emberek foglalkozzanak ilyen komoly ügyekkel. Helytelenítette, hogy
a bizottságot mint szakmai fórumot nem kérdezték meg: kik azok a
történészek, akiket alkalmasnak találnak a koncepciós pereket
felülvizsgáló bizottságban való részvételre.

    Kende Péter Párizsban élő politológus egyebek között azt
ecsetelte, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha a
dokumentumok kikerülnek a kortörténet-írásból. Ismertette továbbá Az
igazság a Nagy Imre-ügyben című kötetet, amely a Nagy Imre-per
történészi elemzése. A könyv 1958-ban jelent meg Párizsban, és most
a Századvég című folyóirat és a Nyilvánosság Klub itthon is kiadta.
A szombati történészvita alkalmából jelent meg A forradalom hangja
című kötet, amely az 1956. október 23. és november 9. közötti
magyarországi rádióadók adásainak anyagát dolgozza fel. (MTI)


1989. május 6., szombat 17:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD