|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében (2. rész)
|
Kosáry Domokos akadémikus, az MTA Történelemtudományi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a történelemtudománynak nemcsak az a feladata, hogy összegyűjtse és rendszerezze a felhalmozott ismeretanyagot, hanem kötelessége a kutatások eredményeit a nyilvánosság elé tárni. Elmondta, hogy a bizottságban 1986-tól működik levéltári munkacsoport, amely tavaly nyáron javaslatot dolgozott ki a jelenlegi lehetetlen levéltári helyzet megváltoztatására. Ezt a javaslatot fölterjesztették az illetékesekhez, ám erre mindeddig nem érkezett válasz. Kosáry Domokos ezért kérte a nyilvánosság segítségét, hogy követelje az említett javaslat mielőbbi keresztülvitelét. A továbbiakban annak fontosságáról szólt, hogy minden 1956-tal foglalkozó iratanyag a széles nyilvánosság elé kerüljön. A pénteki akadémiai osztályülésnek is az volt a célja, hogy azokat az adatokat, amelyeket egy-két történész engedéllyel ,,kibányászott,,, a közvélemény elé tárják. Kosáry Domokos rámutatott: a peranyagokat történeti forrásnak tekinti, s ezek szintén megkövetelik a nyilvánosságot. A koncepciós pereket felülvizsgáló, nemrégiben kijelölt bizottsággal kapcsolatban elmondta: az MTA történelemtudományi bizottsága szakmai és elvi szempontból lehetetlennek tartja azt, hogy a nyilvánosság bizalmát nem nélkülöző emberek foglalkozzanak ilyen komoly ügyekkel. Helytelenítette, hogy a bizottságot mint szakmai fórumot nem kérdezték meg: kik azok a történészek, akiket alkalmasnak találnak a koncepciós pereket felülvizsgáló bizottságban való részvételre. Kende Péter Párizsban élő politológus egyebek között azt ecsetelte, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha a dokumentumok kikerülnek a kortörténet-írásból. Ismertette továbbá Az igazság a Nagy Imre-ügyben című kötetet, amely a Nagy Imre-per történészi elemzése. A könyv 1958-ban jelent meg Párizsban, és most a Századvég című folyóirat és a Nyilvánosság Klub itthon is kiadta. A szombati történészvita alkalmából jelent meg A forradalom hangja című kötet, amely az 1956. október 23. és november 9. közötti magyarországi rádióadók adásainak anyagát dolgozza fel. (MTI)
1989. május 6., szombat 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|