|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Műszaki határzár - Mock, nyugati visszhang
|
Bécs/Hegyeshalom/Budapest, 1989. május 2. kedd (MTI-AP/Reuter/AFP/APA/EFE) - Alois Mock osztrák külügyminiszter üdvözölte, hogy Magyarország megkezdte a műszaki határzár leszerelését. Várkonyi Péter magyar külügyminiszterhez kedden intézett táviratában Mock a vasfüggöny lebontását úgy értékelte, mint a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok magas színvonalának kifejeződését és mint annak a társadalmi reformfolyamatnak eredményét, amelyet Magyarországon a nép, a parlament és a kormány elindított.
Magyarország a szó fizikai értelmében is hozzálátott a vasfüggöny felgöngyölítéséhez - írták keddi helyszíni tudósításaikban a nyugati hírügynökségek, miután a magyar határőrség megkezdte a műszaki határzár lebontását az osztrák határon. A Reuter emlékeztetett arra, hogy a most eltűnő szögesdrótkerítés - amelyben 16 voltos áram keringett - annak idején az aknamezőt váltotta fel. Mint az AP írta, az aknamezőt azért szüntették meg, mert Ausztria többször tiltakozott: áradások alkalmával a víz gyakran sodort osztrák területre aknát, amely ottani földműveseket ölt meg. Az elektromos riasztórendszer mostani felszámolását politikai meggondolások indokolták - állapítják meg a hírügynökségek, utalva a magyar útlevél-rendelkezésekre, s emlékeztetnek Pozsgay Imre tavaly októberi kijelentésére: a határzár történelmileg, politikailag és műszakilag egyaránt elavult. Az AP, az AFP és a Reuter is megemlítette, hogy az elmúlt években túlnyomó többségben nem magyarok, hanem más szocialista országok polgárai próbáltak itt Nyugatra szökni. A Reuter szerint osztrák kormánykörökben aggódnak, mert nagyon sok román állampolgár kísérelheti majd meg, hogy a szabaddá váló mezőkön át jusson el az áhított célhoz, a traiskircheni menekülttáborba. Az APA osztrák hírügynökség beszámolt arról, hogy a hegyeshalmi sajtóértekezletet tartó magyar illetékesek hangsúlyozták: a határzár fölszámolása szuverén és önálló magyar lépés, erről egyedül Budapest hozta meg a döntést. A határon nincs érvényben lőparancs - emelte ki az APA. ,,A magyar határőr csak akkor használhatja fegyverét, ha közvetlenül megtámadják,, - idézte az illetékeseket az osztrák hírügynökség, s kitért arra is, hogy magyar részről nem kívánnak foglalkozni azzal, milyen esetleges intézkedéseket hozhatnak más államok saját polgáraik magyarországi utazásának engedélyezésével kapcsolatban. +++
1989. május 2., kedd 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|