|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Munkásgyűlések a mecseki ércbányáknál - Az uránbányászok nem várták a vállalat megszüntetésének hírét (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - A mecseki uránbányászok ezreit váratlanul érte vállalatuk megszüntetésének híre, amiről Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár vasárnapi tévé-nyilatkozatából értesültek. A vállalat vezetői ezért az ünnepek utáni első munkanapon, a kedd délutáni műszakváltáskor tartott munkásgyűléseken tájékoztatták a dolgozókat a sorsukat érintő kérdés hátteréről. A kollektívák nevében azt is megfogalmazták, hogy változatlanul alapvető feladatuknak tekintik az 1993-ig szóló magyar-szovjet uránegyezményben foglaltak teljesítését.
A vasárnapi TV-Híradóban a miniszteri tárca várományosa azt mondta, hogy a vállalatot két-három év múlva felszámolják, mert évente kettő és félmilliárd forintos állami támogatásra szorul. Az uránbányászok már rég sürgetik ugyan a jövőjükre vonatkozó tájékoztatást, most mégis váratlanul érte őket a hír. a kormányzati döntést ugyanis az év második felére várták, s tudomásuk szerint annak előkészítése során mérlegelik a vállalatnak a hazai energiatermelésben, környezete gazdasági életében betöltött szerepét, működésének népgazdasági előnyeit, kiegészítő tevékenységének jelentőségét is, nemcsak az állami támogatások szükségszerű csökkentését. A munkásgyűléseken elhangzott tájékoztatójukban a vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy korainak és váratlannak tartják az államtitkár kijelentését, amíg a kormány meg nem hozta döntését az ügyben. Azt is elmondták, hogy a bányaművelés mélyülésével, az ércesedési viszonyok romlásával összefüggő gondok, valamint az infláció, az adórendszer és a világpiaci árcsökkenés okozta külső körülmények kedvezőtlen hatásai ellenére a mecseki ércbányászat javította hatékonysági mutatóit, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Hangoztatták továbbá, hogy a két és félmilliárdos támogatást ugyan nem szünteti meg, de számottevően ellensúlyozza a vállalat dollárt kiváltó tevékenysége és a Paksi Atomerőmű által befizetett különbözeti termelői forgalmi adónak az uránbánya vállalatra jutó hányada. Varga Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy az ércbányászat eszközeit nem könnyű a termékszerkezet-váltás szellemében más célra átcsoportosítani, de a vállalkozási tevékenységüket már eddig is bővíteni igyekeztek, szorgalmazzák műszaki-fejlesztési eredményeik szélesebb körű hasznosítását. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|