|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Diáktüntetés - Csao Ce-jang nyilatkozata (1.rész)
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. május 4. csütörtök (MTI-tud) - Csütörtökön lezajlott Pekingben az egyetemista és a főiskolás diákok második legnagyobb felvonulása és tüntetése az emlékezetes április 27-i megmozdulás óta. Az Új Kína késő délután kiadott második jelentése szerint a tüntetésen több mint 20 000 diák vett részt a kínai főváros harminc egyeteméről és főiskolájáról. Képviseltették magukat a tüntetésen olyan nagyvárosok diákjai is, mint Tiencsin, Sanghaj, Vuhan és Talien.
Az előző megmozduláshoz hasonlóan a diákok különböző útvonalakon, három menetben vonultak fel és találkoztak a Tienanmen téren. Külföldi megfigyelők a felvonuló és tüntető diákok számát körülbelül negyvenezerre teszik és rámutatnak, hogy az április 27-i tüntetéshez képest alacsonyabb volt mind a résztvevők, mind a tüntetésre kiváncsi nézők száma. A kínai rendőrség ez alkalommal is jelentős erőkkel képviseltette magát a tüntetők által használt útvonalakon s a Tienanmen téren, de erőszakot nem alkalmazott. Szemtanuk szerint a megmozdulásnak feszültségtől mentes, könnyed, vidám és majális-jellege volt. Különösen megnyilvánult ez a Tienanmen téren, ahol a diákok énekeltek és a következő jelszavakat kiáltozták: éljen május 4. szelleme Adjatok nekünk szabadságot és demokráciát A törvény uralmára igent, az ember uralmára nemet mondunk Követeljük az emberi jogokat Ellenezzük a csalást és a korrupciót Követeljük a sajtószabadságot . A csütörtöki megmozdulás új szinfoltja volt, hogy részt vett a tüntetésen körülbelül 200 pekingi újságíró is. A diákokkal összhangban az újságírók követelték a sajtószabadság biztosítását és a jogot ahhoz, hogy az igazságot írják meg. Követelték azt is, hogy helyezzék vissza állásába a sanghaji World Economic Herald című lap főszerkesztőjét és szüntessék meg a lap ellen indított pártvizsgálatot. A Tienanmen téren röplapokat osztogattak, amelyeken bejelentették, hogy péntektől kezdve beszüntetik az oktatási bojkottot a pekingi egyetemek és főiskolák egy részében. (folyt.)
1989. május 4., csütörtök 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|