|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (37. rész) - Városliget, vitafórumok
|
Grósz Károly egy érdeklődőnek válaszolva beszámolt, hogy a múlt héten személyesen látogatta meg Kádár Jánost, aki nagyon rossz egészségi állapotban van. A börtönévek alatt szerzett súlyos tüdőbetegsége méginkább eluralkodott rajta, s emberileg is nehezen éli meg a mostani változó időszakot. E két tényező együttesen fizikailag rendkívül lerontotta az állapotát. Többen kérdezték a főtitkárt arról, hogy van-e nézetkülönbség Németh Miklós miniszterelnök és közötte gazdasági kérdéseket illetően. Grósz Károly ezt határozottan cáfolta. Az elmúlt 40 év eredményeit kétségbe vonó kérdezőnek válaszolva a főtitkár elmondta: ha Magyarország is olyan tőketámogatással indíthatta volna gazdálkodását a háború után, mint a nyugat-európai országok, akkor nem itt tartanánk. Grósz Károly hibás döntésnek ítélte, hogy a számunkra annak idején felajánlott Marshall-segélyt az akkori politikai vezetés nem fogadta el. Ugyanakkor elismerte, hogy nagyobb utat tehettünk volna meg, ha a tervgazdálkodás, az irányítási mechanizmus kötöttségei nem kötik gúzsba a gazdálkodókat. A főtitkár ellentmondott annak a kérdezőnek is, aki szerint a Világbanknak, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak köze van a személyi jövedelemadó bevezetéséhez, a gyógyszeráremeléshez. A magyar adórendszer bevezetését egyik szervezet sem szorgalmazta, illetve igényelte - mondta. A Valutaalap egyetlen dologhoz, a költségvetési hiány csökkentéséhez ragaszkodik. A forint leéértékelése a valutaalaptól függetlenül is indokolt lenne, mert a nemzetközi valutákhoz viszonyítva nem jó a magyar fizetőeszköz aránya. A piacgazdaságot érintő kérdésre válaszolva rámutatott: ha e struktúrára akarunk áttérni, akkor elkerülhetetlen, hogy Magyarországon nemcsak a munka alapján képződjék törvényes jövedelem. A piac törvényszerűségéből adádóan spekulációs jövedelmekre is szert lehet tenni. Grósz Károly a bős-nagymarosi vízlépcső további építése mellett szavazna, mert szerinte ez a felébe kerülne, mintha leállítanák a beruházást. A Budapesti Pártbizottság első titkára elmondta, hogy a fővárosban egy év alatt csaknem 20 százalékkal csökkentették a pártapparátus létszámát. Az elmúlt időszakban a kedélyeket borzoló magas vezérigazgatói prémiumokkal kapcsolatban hangoztatta: érthető, ha a kiemelkedő teljesítményt differenciáltan díjazzák. A mértéket azonban az adott társadalmi közeg értékrendjéhez kell igazítani. A több milliós kifizetéseket irreálisnak, társadalmi méretekben sértőnek ítélte. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|