 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Május 1. - Spanyolország
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. május 1. hétfő (MTI-tud) - A nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóinak ezreit vitték Madridban az ünnepi menetben felvonuló dolgozók. Az összefogás és a szolidaritás kifejezése volt a hétfői demonstráció, mivel a két országos szakszervezeti központ most először ünnepelt közösen azóta, hogy 1982-ben kormányra került a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE). A korábbi megosztottság a pártpolitikai érdekekből fakadt és ezt félretéve most látványos egységben hangoztatta a spanyol dolgozók millióinak véleményét a szocialista nézeteket valló Általános Munkásszövetség (UGT) és a kommunisták által irányított Munkásbizottságok.
Madridban a sokszázezres menet az Atocha térről vonult a
városközpontban lévő Puerta del Sol térre. Az élen haladók
utcaszélességű feliratot vittek, amelyen ez állt: ,,Most már jó -
együtt vagyunk,,. A vidám hangulatú felvonulás első soraiban ott
haladt Nicolas Redondo, az UGT, és Antonio Gutierrez, a
Munkásbizottságok főtitkára. Az ünneplők között látható volt
Marcelino Camacho, a legendás hírű kommunista szakszervezeti vezető,
Julio Anguita, az SKP főtitkára, Gerardo Iglesias, a baloldali
választási tömb vezére. Sokan jöttek el a PSOE politikáját bíráló
kormánypárti balszárny képviselői közül. A szakszervezetek nem
invitálták meg sem a PSOE vezetőit, sem a kormány tagjait.
A Madridban és Spanyolország más városaiban, településein
szervezett megmozdulások legnagyobb hangsúllyal kifejezett
követelése a munkanélküliség megszüntetése mellett alapvető
gazdaságpolitikai fordulatot kért számon a kormánytól. A dolgozók
május elsején lényegében ugyanazokat a gondokat jelezték, amelyek
miatt decemberben nyolcmillióan sztrájkoltak. A kormányzó PSOE május
elsejei közleményében a szocialisták ünnepének nevezi ezt a napot és
azt hangoztatja, hogy napjainkban a spanyol dolgozók jobban élnek,
mint a párt hatalomra jutásakor. A közlemény megkerüli a
társadalmi-politikai feszültségek tényét és arra utal, hogy a párt
kitart az általa meghirdetett kormányzati program mellett.+++
1989. május 1., hétfő 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|