|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (16. rész) - Budapest, független szakszervezetek
|
A szónok beszéde végén kiemelte: együtt vagyunk, együtt ünnepelünk együtt követeljük a három nyolcast - 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra nyugalom - miként dédapáink. Együtt küzdünk azért, hogy a mostani erjedés szerves fejlődésben folytatódjék, és megszülessen a szabad, független, demokratikus Magyarország. Krysztof Sliwinski, a Szolidaritás képviselője szervezete és személy szerint Lech Walesa nevében fejezte ki örömét, hogy Magyarországon is létrejöttek a független szakszervezetek. Szólt arról, hogy a két ország sok történelmi szállal kapcsolódik egymáshoz. Elmondta: Lengyelországban évtizedek óta először ünnepelheti meg önállóan május elsejét a szolidaritás és a többi független lengyel szakszervezet. Rámutatt, hogy a szolidaritás, mint szakszervezet, elsősorban a dolgozók jogaiért küzd, de ezenkívül harcol az emberi méltóságért, az állampolgári jogok érvényesüléséért is. Stephen Pursey, a 97 ország független szakszervezeteinek 90 millió tagját tömörítő Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége nevében elmondta, a SZSZNSZ növekvő figyelemmel kíséri az erősödő magyar független szakszervezetek tevékenységét. Hangsúlyozta: a különböző múltú szakszervezeteket tömörítő szövetség 40 éves mottója, a ,,Kenyér, béke, szabadság,, ma is időszerű. Stephen Pursey kifejtette, hogy a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a jobb életért folytatott harcot a békés világért folytatott küzdelemmel összefüggőnek tekinti. Rámutatott: szabad társadalom alapját csak demokratikus, független munkásmozgalom alkothatja. Csak ez lehet az alapja egy stabil társadalomnak, valamint annak, hogy a nemzeti, valamint a nemzetközi közösségek felelősen, konstruktívan vegyenek részt ennek létrehozásában. A gazdasági fellendülés csak akkor lehet szilárd, ha az életüket meghatározó döntések meghozatalában a dolgozók is résztvehetnek - hangsúlyozta végül az SZSZNSZ képviselője. Günther Engelmayer, az 1920-ban alapított Munka Világszövetsége képviselője kifejezte az MVSZ szolidaritását a magyar független szakszervezetekkel, majd méltatta az elmúlt hónapokban Magyarországon végbement politikai fejlődést és a szakszervezeti pluralizmus kibontakozását. Hangsúlyozta: történelmi folyamatnak vagyunk tanúi, nevezetesen Magyarország demokratikus nyitásának egy plurális társadalom felé. Elmondta, segíteni kívánnak abban, hogy ez a cél megvalósuljon. A továbbiakban kiemelte: Magyarország elválaszthatatlan része Európának. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|