|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (1. rész) - Felvonulás Budapesten
|
1989. május 1., hétfő - A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező eseménynek.
A politikai véleménynyilvánításra is alkalmat adó tömegdemonstráció résztvevői - a munkahelyi kollektívák képviselői és családtagjaik - többségükben a kerületek régi találkozóhelyein gyülekeztek a hideg, borongós, esőre hajló időben. A menet első oszlopai - Újpest, Józsefváros, Kőbánya, Angyalföld, Kispest és Csepel, illetve a XVIII. és a XX. kerület dolgozói - tíz óra után néhány perccel indultak el a felvonulási térre, hogy részesei legyenek az ottani nagygyűlésnek. Őket követték, hozzájuk csatlakozva a többi városrész képviselői. A formaságokkal való szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. A több tízezernyi résztvevőt köszöntve a hangszórókból munkásmozgalmi énekek és nemzetközileg ismert békedalok szóltak, a dallamokat visszhangozták a környező házak falai. A jelszavak a szervezők politikai szándékait tükrözték: ,,Nemzeti összefogással a demokratikus szocializmusért ,,, ,,Valódi reformokkal nemzetünk felemelkedéséért ,,, ,,Sokféleség a politikában, egység az érdekvédelemben ,,, ,,Erős, független szakszervezeteket ,,, ,,Igazságos közteherviselést ,,, ,,Nyilvánosságot, sajtószabadságot ,, hirdették a jelmondatok. Ugyanakkor a résztvevők közül sokan saját készítésű tábláikon fogalmazták meg a számukra legfontosabb követeléseket, világos programot kérve. A transzparensek feliratai egyebek között szorgalmazták az esélyegyenlőséget a peremkerületeknek, alkotóik nemcsak beszédet, tetteket is várnak, s kinyilvánították, hogy munkás nélkül nem képzelhető el a reform. A nemzeti színű zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott téren - a korábban dísztribünként szolgáló mellvéd alatti emelvényről - a Himnusz hangjait követően Gál János, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, s az állami, a politikai és a társadalmi élet vezető személyiségeit. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 14:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|