|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Május 1-jei ünnepségek Budapesten - felvonulás
|
1989. május 1., hétfő - A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve vette kezdetét a fővárosi dolgozók hagyományos felvonulása május 1-jén, a Dózsa György úton és környékén. A politikai tömegdemonstráció résztvevői - a munkahelyi kollektívák képviselői és családtagjaik - többségükben a kerületek régi találkozóhelyein gyülekeztek. A menet első oszlopai - Józsefváros, Kőbánya, Újpest, Angyalföld és Kispest, illetve a XVIII. és a XX. kerület dolgozói - tíz óra után néhány perccel indultak el a felvonulási térre, hogy részesei legyenek az ottani nagygyűlésnek. A formaságokkal való szakítás jeleként a társadalmi, politikai élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre, ahol meghallgatják Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának ünnepi beszédét, Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, valamint Tatár Árpádnak, a SZOT ifjúsági tanácsa tagjának felszólalását. (MTI)
1989. május 1., hétfő 10:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az állampolgárságról szóló magyar-román egyezmény (2.)
|
- Köztudott, hogy Magyarország csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz. Ez azt jelenti, hogy a Romániából hazánkba érkezők menekült státuszt kaptak. Ha ők bármilyen módon magyar állampolgárok lesznek, elveszítik e státuszukat, s le kell mondaniuk az ezzel járó különféle jogosultságokról, például a segélyekről is. - A Romániával kötött egyezmény öt évig van hatályban, s további öt évre meghosszabbodik, ha a lejártát megelőző 6 hónapon belül valamelyik fél fel nem mondja. Ennek értelmében Magyarországnak ez év augusztus 10. és 1990. február 10. között kellene nyilatkoznia az egyezmény esetleges módosításának, vagy felbontásának szándékáról. - Ha hazánk netán felmondaná e szerződést, akkor honosítani lehetne a romániai menekülteket, ám eredeti állampolgárságuk is megmaradna. A kettős állampolgárokat minden állam úgy tekinti - természetesen abban az esetben, ha az egyik saját állampolgársága -, hogy területén nem veszi figyelembe a másikat. Egy magyar-román kettős állampolgárnak Romániában például a magyar külképviselet nem nyújthat jogvédelmet, hiszen ő ott román állampolgárnak minősül. - Ha az egyezmény további öt évre hatályban marad, a hazánkban élő román állampolgárok akkor szerezhetnek magyar állampolgárságot, ha a Román Államtanács elbocsátja őket a román állampolgárság kötelékéből. Ám kétségtelen, hogy ez egy hosszadalmas folyamat. Minden állam maga szabályozza, milyen feltételeket szab ehhez, milyen illetéket állapít meg erre az esetre, és így tovább. - Bizonyára e jogi problémák is érzékeltetik, mennyire bonyolult kérdések ezek. A politikai döntést megelőzően mindenképpen mérlegelni kell azt is, hogy az egyezmény esetleges felbontása milyen válaszlépéseket vonna maga után - mondotta végezetül dr. Madari Edit az MTI munkatársának. (MTI)
1989. május 1., hétfő 22:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|