|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Marad a tanácselnök Üröm-Pilisborosjenőn
|
1989. április 20., csütörtök - Az Üröm-pilisborosjenői Közös Községi Tanács tagjai nem adtak helyt a tanács elnöke elleni bizalmatlansági indítványnak, és a csütörtökön megtartott rendkivüli tanácsülésen amellett szavaztak, hogy maradjon meg hívatalában Selmeczi László tanácselnök.
Mint ismeretes, a Hazafias Népfront ürömi bizottsága ez év március 20-án levélben kezdeményezte a közös tanács elnökének visszahívását. Mint a Hazafias Népfront ürömi bizottságának titkára, Bertalan János a rendkivüli tanácsülésen is elmondta, azzal vádolták a tanácselnököt, hogy nem képviselte következetesen a két község érdekét az M0-ás autópálya és a 400 kilovoltos távvezeték ügyében, és halogató politikájával hozzájárult ahhoz is, hogy a Pető Intézet nem Ürömre települ. Ezenkívül vizsgálatot kértek a tanács pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban is. A rendkívüli tanácsülés feladata az volt, hogy kiderítse, mi igaz a vádak közül, és ezek alapján visszahívható-e a tanácselnök. A késő estébe nyúló tanácsülésen Bárdos Péter, a Pető Intézet képviselője elmondta: a Pető Intézetet nem a 400 kilovoltos távvezeték, hanem az MO-ás autópálya terve riasztotta el, ez pedig nem függött a tanácselnök akaratától. A Pest Megyei Tanács pénzügyi osztálya által készített pénzügyi revizióból az is kiderült, hogy a tanácselnök semmilyen pénzügyi visszaélést nem követett el. Azért viszont, hogy a rendelkezésre álló pénzekkel jobban és ésszerűbben is lehetett volna gazdálkodni, nem egyedül a tanácselnök, hanem a döntéseket megszavazó egész testület is felelős. Az érvek és ellenérvek meghallgatása után a titkos szavazáson négyen szavaztak a tanácselnök visszahívására, 23-an viszont a visszahívás ellen, így a tanácstörvény értelmében Selmeczi László tanácselnök megmarad hívatalában. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 21:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|