|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi politikai fejlemények - csehszlovák sajtó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. április 17. hétfő (MTI-TUD) - Részletes tudósításokat közölt hétfőn a csehszlovák sajtó a magyarországi politikai élet új fejleményeiről, a KB-ülés határozatairól, Grósz Károlynak a városi első titkárok előtt mondott beszédéről, valamint a kecskeméti reformműhely tanácskozásról.
A CSKP lapja, a Rudé Právo a központi bizottság közleményéből azt idézte, hogy az MSZMP nem az erejének és szervezettségének megfelelően vett részt a belpolitikai élet formálásában. Az elméleti és gyakorlati tisztázatlanságok zavarokat okoztak, a párt nem lépett fel határozottan a szélsőséges nézetekkel szemben, amelyek kétségbe vonják legitimitását és reformpolitikáját. A Rudé Právo Grósz Károlynak a városi elsőtitkárok előtt mondott beszédéből azt emelte ki, hogy ha a párt nem lép fel határozottabban a belpolitika irányításában, akkor a szocialista országbeli partnerekben megerősödik az a tudat, hogy a magyar párt kapkodva dolgozik. Grósz szerint ezt a veszélyt fokozza a magyarság túlságos hangsúlyozása, a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya és az erősödő antiszemitizmus. A Rudé Právo budapesti tudósítója érdekesnek vélte kiemelni azt is, hogy a magyar pártfőtitkár nem tartotta alkalmasnak a magyar gazdasági problémák megoldására a nyugati recepteket, illetve kijelentette: Keleten és Nyugaton is csodálkoznak, hogy Magyarországon bizonyos körök egyáltalán felvethetik a semlegesség kérdését. A kecskeméti tanácskozásról a Rudé Právo azt írta, annak deklarált célja az MSZMP reformtörekvéseinek a megerősítése volt, s olyan felszólalás is elhangzott, amely Kádár János lemondását, Nagy Imre rehabilitálását követelte és bírálta Grósz Károlyt. A lap beszámolt a májusi országos pártértekezlet előtt kizárt két volt párttag felszólalásáról is.(folyt)
1989. április 17., hétfő 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|