Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

A Duna-mozgalmak felhívása (1. rész) (OS)

Budapest, 1989. április 9., vasárnap - A Duna-mozgalmak és a
független politikai szervezetek a vízügyi beruházókkal szemben az
Akadémia álláspontját téve magukévá, 1988 októberében meghirdették
az aláírásgyűjtő akciót a nagymarosi vízlépcső elhagyására, és a
kormány-tájékoztatót jóváhagyó október 7-ei parlamenti döntést
megsemmisítő népszavazás kiírására.

    Azóta nem sok történt Nagymarosnál - még közel félmillió
köbméter sziklát kellene ahhoz kirobbantani, hogy az alapozás
egyáltalán megkezdődhessen -, de annál több történt másutt.
Világossá vált, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlott, és
a teljes befejezéshez szükséges több mint százmilliárdot, valamint a
hitelek visszafizetéséhez és a környezetvédelmi beruházásokhoz
szükséges százmilliárdokat - az életszínvonal további
csökkentésével, más hasznos beruházások rovására - nem szabad erre
az elhibázott célra pazarolni. Megerősödött Magyarország nemzetközi
tekintélye, ma már a világ szimpátiájától kísérve bocsátkozhat bele
a nemzetközi szerződések újratárgyalásába. És kibontakozott -
elsősorban az építkezések által leginkább veszélyeztetett területen:
a Dunakanyarban és Budapesten - az aláírási mozgalom. E tényezők
figyelembevételével a kormány úgy döntött, hogy nem hallgat többé
kizárólag a beruházás megvalósításában érdekelt vízügyesek érveire,
hanem az ésszerűség és a közmegegyezés útját keresi.

    Március 9-én Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben
bejelentette, hogy május-júniusban a bős-nagymarosi beruházás ügyét
újra a parlament elé terjeszti, a népszavazási törvénnyel együtt, és
addig az építkezéseken nem engedélyez semmilyen munkát, ami
visszafordíthatatlan változásokat okozna.

    A népszavazási törvény elfogadása után tehát az ország
választójogosult polgárai dönteni fognak. De a döntésre hivatott
választópolgárok már addig is, a népszavazást megelőzően is
kifejezhetik véleményüket. Felhívunk mindenkit, aki egyetért az
építkezések felfüggesztésével és a népszavazás kiírásával, elmúlt 18
éves és nem áll a jogait korlátozó büntetés hatálya alatt, továbbá
nem írt még alá sehol az országban népszavazást kérő aláírásgyűjtő
ívet, írja le a népszavazási kérelem alábbi szövegét (ugyanez van az
ívekre nyomtatva), írja alá olvashatóan a nevét, a foglalkozását,
irányítószámmal az állandó lakcímét, és küldje el az aláírt szöveget
nekünk. Ki-ki maga is aláírásgyűjtő aktivistává válhat, ha a leírt
szöveget másokkal is aláíratja, de legyen rá figyelemmel: csak az
olyan aláírás érvényes, amelyet valaki sajátkezűleg, a szöveget
elolvasva, kényszerítés nélkül és önként írt alá, ugyanolyan
felelősen és komolyan, ahogy majd a népszavazási szavazócédulát
fogja kitölteni. (folyt.köv.)


1989. április 9., vasárnap 17:44


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD