|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az IHT a KB ülésről
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. Április 1. Szombat (MTI-TUD) - Az International Herald Tribune című amerikai lap budapesti tudósítást közölt az MSZMP KB üléséről. ,,Grósz Károly, a Magyar Kommunista Párt főtitkára azt jelentette központi bizottságának, hogy Mihail Gorbacsov lényegében közölte vele: garanciákat kell teremteni a magyarországihoz és csehszlovákiaihoz hasonló szovjet fegyveres beavatkozások megismétlődésének megakadályozására,, - emelte ki a beszámoló.
A tudósítás hozzátette: Grósz Károly arra is ígéretet kapott Moszkvában, hogy a magyar történészek ezután hozzáférhetnek az 1956-ra vonatkozó szovjet dokumentumokhoz. Ez pedig lényeges hozzájárulás lenne a felkelés jellegének átértékeléséhez, írta az amerikai lap. ,,Az 1956 októberi és novemberi események új értelmezése a Magyarországon folyó liberalizálás egyik fokmérője lett.,, Ezzel kapcsolatban az IHT utalt a párt történelmi albizottságának új értékelésére és a minősítések körüli vitára, ami egyelőre azzal a kompromisszummal zárult, hogy az események népfelkelésként kezdődtek, majd ellenforradalommá fajultak. Ugyancsak a Párizsban megjelenő amerikai lap közölt Nagy Imre egyik 1955-ös miniszterelnöki fényképével kísért keretes budapesti jelentést arról, hogy megtörtént Nagy Imre és társai földi maradványainak exhumálása. Nagy Imre vejétől, Vészi János történésztől idézte, hogy ez csak a kezdete ,,egy hosszú küzdelemnek azért, hogy akik harcoltak az 1956-os forradalomban, azok elnyerjék méltó helyüket a nemzeti történelemben,,. A lap emlékeztetett arra, hogy a most exhumáltak Nagy Imre szűkebb köréhez tartoztak és Losonczy Géza kivételével valamennyiüket kivégezték. +++
1989. április 1., szombat 11:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|