|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik beépíteni. A jogalkotás törvényben rögzített elveivel összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok - minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik az állami tulajdonos. Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|