|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Új Márciusi Front és a KISZ megbeszélése (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - Meg kell találni az átmenetnek azt a formáját, amely a monolitikus egypártrendszerű berendezkedésből nagy nemzeti trauma nélkül vezet át a többpártrendszerű parlamentáris demokráciába. Egyebek között erre a megállapodásra jutottak az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői azon a tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak a KISZ KB székházában. A találkozón az ÚMF-nek azokat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közelmúltban tett a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére, a nemzeti bizottság létrehozására. Az Új Márciusi Frontnak ez volt az utolsó megbeszélése ebben a témában.
Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára a tanácskozás lényegét összefoglalva az MTI munkatársának elmondta: a parlament legitimitását nem megkérdőjelezve, sőt, törvényhozó szerepét kiteljesítve szükségét látják, hogy a társadalom különböző erői intézményes formában, szervezetten befolyásolhassák a törvényhozást. Csak így érhető el, hogy az új alkotmányozási folyamat az 1990 utáni társadalmi működési mód megfelelő alapja legyen. A KISZ és az ÚMF megállapodott abban is, hogy folyamatosan együttműködnek e célok megvalósításában. Hogy ez nem verbális gesztus, kitűnt abból is, hogy mindkét fél mihamarabb szeretné konkretizálni, kézzelfoghatóvá tenni együttműködésük tartalmát. Vitányi Iván, az ÚMF ügyvezető titkára az eddigi beszélgetések tapasztalatairól tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: javaslatukról tárgyalatak sorrendben a Független Kisgazdapárttal, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, a Szabad Demokraták Szövetségével, a Magyar Néppárttal, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társasággal, a Szabad Kezdeményezések Hálózatával és ezen keresztül a FIDESZ-szel, a Független Jogász Fórummal, továbbá a TDDSZ-szel, a Duna Körrel, a Duna Alapítvánnyal, az MSZMP-vel és a sorban utolsóként a KISZ-szel. A Münnich Ferenc Társasággal nem kívántak megbeszélést folytatni, a Magyar Demokrata Fórum pedig nyilatkozatban közölte, hogy nem az ÚMF javaslatát, hanem az alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását tartja időszerűnek, így az MDF-el közvetlen tárgyalás nem jött létre. A párbeszéd során egyöntetű véleményként fogalmazódott meg: szükséges olyan érdekegyeztető testület létrehozása, amely több, mint pusztán konzultatív testület. Ennek módot kell adni a vélemények egyeztetésére és képviseletére a közvélemény és a hatalom előtt. (folyt.köv.)
1989. március 2., csütörtök 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|