Rendszerváltás és az MTI

	Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (1. rész)
1989. február 20., hétfő - Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága hétfőn Nagyiványi András elnökletével ülést tartott, amelyen egyebek között az átalakulási törvény, illetve az állami vállalati törvény módosításának elveiről tájékozódott. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjéből kitűnt: olyan jogi szabályozás létrehozása látszik célszerűnek, amely a társasági törvényhez kapcsolódóan támogatja a hagyományos szervezeti formákban működő vállalkozások átalakulását társasággá. Ennek kritikus pontja - s ezt a vitában többen szóvá is tették - a reális és megbízható vagyonértékelés hiánya. Egy másik kérdésre az írásos előterjesztés mutatott rá: a vállalati tanácsi forma túlzott elterjesztése gazdaságpolitikai hiba volt; indokolt tehát korszerűsíteni a vállalati tanács intézményét. A vállalati törvény módosítása keretében kellene eltörölni azokat az előírásokat, amelyek megakadályozhatnák a vállalat piaci felfogásának érvényre jutását. Annak érdekében, hogy a vállalatok társasággá alakulás a valóságos tőkebevonást jelentsen, indokoltnak látszik, hogy az induló vagyonnak legalább 20 százalékát - vagy ahogyan egy kérdésre Sárközy Tamás leszögezte: 100 millió forintot - kitevő részvényt külsők jegyezzék. Biztosítani kell, hogy a vállalat élhessen a saját részvény, illetve a dolgozói részvény kibocsátásának - a társasági törvényben biztosított - lehetőségével. (folyt.köv.) 1989. február 20., hétfő 17:06
Vissza »

	Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (2. rész)
Horváth Ferenc (Zala megye) a vitában kérdésként tette fel, hogy vajon melyik szervezet élhet egy vállalaton belül a szakszervezeti jogosultságokkal, ha más érdekvédelmi testület is alakul a hagyományos szakszervezet mellett. Koltai Imre (Pest megye) úgy látta, hogy alapvetően új vállalati törvény megalkotására van szükség, a jelenlegi szabályozás ugyanis nem biztosítja a vállalati önállóságot. Nobis Ferenc (Budapest) nehezményezte az ipari szövetkezeteknél általánossá vált magatartást, miszerint a közös fejlesztési alapra összevont összegeket nem szövetkezeti fejlesztésre használják fel, hanem más vállalkozásokba fektetik. Nagyiványi András (Budapest) és Koltai Imre szerint a vállalati vagyonértékelést mihamarabb el kell végezni. Többen is arra figyelmeztettek, az átalakulás siettetése helytelen lenne, az csak károkat okozna. Nagyiványi András végül a bizottság véleményét összegezve, elmondta: egyhangúlag támogatják az átalakulási törvény, illetve az állami vállalati törvény módosításának alapelveit, és azt, hogy ez a téma még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerüljön. A bizottság szerint legfeljebb két éven belül új vállalati törvényt kellene megalkotni, 1990-ben pedig ki kellene dolgozni az új szövetkezeti törvényt. A bizottság javasolta, hogy a vállalati vagyonértékelés folyamatát gyorsítsák fel. Egyetért a testület azzal is, hogy az átalakulás természetes fejlődés következménye legyen. A következőkben Somogyi László volt építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést a Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatos előterjesztéshez, amellyel nem először foglalkozott a bizottság. A képviselőket leginkább az foglakoztatta, hogy milyen szankciókkal járhat, ha elállunk rendezési szándékunktól. Somogyi László szerint egy éven belül mindenféle jogi szankció nélkül mondhat le Magyarország a rendezés jogáról (ha egyáltalán megkapjuk), de ez esetleg nehézséget jelentene Ausztriával kialakított kapcsolatunkban. (folyt.köv.) 1989. február 20., hétfő 17:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (3. rész)
A képviselők közül többen is firtatták: pontosan mennyibe kerülne a világkiállítás megrendezése, s mekkora haszonnal számolhatunk. Somogyi László elmondta: egyelőre még csak hozzávetőleges számítások vannak. Ezek szerint a kiállítás körülhatárolt területén mintegy 15-20 milliárd forintos beruházásra lenne szükség, ennyibe kerülnének a különböző épületek, kiállítási csarnokok, s a közmű kiépítése. A közvetlenül kapcsolódó helyi távközlés 2,5-3 milliárd forintot emésztene fel. Mindezeken túl olyan infrastrukturális fejlesztések szükségesek, amelyekre a világkiállítástól függetlenül is előbb vagy utóbb sor kerülne. Ilyen például a Budapest-Bécs közötti autópálya - amelynek kiépítésével már most is elkéstünk -, s a két főváros közötti (századelejei színvonalú) vonatközlekedés korszerűsítése, továbbá az elmaradott távközlés fejlesztése. Az infrastrukturális beruházások 60-70 milliárd forintra tehetők. Ehhez járulnak még az idegenforgalmi fejlesztések. A szakemberek szerint körülbelül 60 milliárd forintot kell szállodaépítésekbe fektetni, ami teljes egészében vállalkozási kategóriába tartozna. Az idegenforgalmi beruházásoknál - még a vasút- és útépítések egy részénél is - számítanak a külföldi működőtőke részvételére. Szempont, hogy a világkiállításhoz kapcsolódó létesítményeket a későbbiekben közcélra hasznosíthassák. A vitában a képviselők (Képes János - Budapest, Dauda Sándor - Budapest, Boros László - Budapest, Bodonyi Csaba - Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Juhász Ferenc - Budapest, Kiscelli László - Győr-Sopron megye, Bódi János - Baranya megye, Koltai Imre - Pest megye, Kovács János - Szabolcs-Szatmár megye, Nobis Ferenc - Budapest, Zahorecz József - Békés megye, Tarjáni Tibor - Budapest) szinte egybehangzóan vetették fel: az ország lakói csak akkor fogják saját ügyüknek érezni a világkiállítást, ha meggyőző érvanyagot és információkat kapnak arról, hogy ez nemzeti érdek, s előbb vagy utóbb hasznot hoz az ország egésze számára. Garancia kell, hogy a világkiállítás megrendezése ne vonja el a fejlesztési alapokat a fővárostól távolabb eső térségektől sem. Egyébként valamennyien támogatták a világkiállítás megrendezését, s elvetették Nobis Ferencnek azt a javaslatát, hogy népszavazásra bocsássák ezt a kérdést. (folyt.köv.) 1989. február 20., hétfő 17:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (4. rész)
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter tájékoztatta a testületet az új tárca szervezeti felépítéséről, hatásköréről és feladatairól. Elmondta: alapelvnek tartották, hogy funkcionális típusú minisztériumot hozzanak létre, amely jól illeszkedik a népgazdasági és az államigazgatási reformfolyamatokba. A minisztérium három fő egységre tagolódik, az elsőbe a termelő infrastruktúra egységes koncepcionális irányítása tartozik, a másodikba az építészeti és építésügyi kérdések. (Ezzel kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy létre akarják hozni a főépítészi kollégiumot, amely egyebek között összefogja az ország építészeti kultúráját.) Az utolsóba a műszaki fejlesztési, s a közlekedési alapellátással kapcsolatos ágazati típusú feladatok tartoznak. A napirendi ponttal kapcsolatban Bodonyi Csaba, Bódi János, Radnai Gábor (Budapest), Koltai Imre, Boros László és Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye) tett fel kérdéseket a miniszternek. Végül a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat irányelveiről tárgyalt a bizottság. Az írásos előterjesztés leszögezi: az új törvénynek elő kell segítenie, hogy a postai és távközlési szolgáltatásokra állami és nem állami szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt legyen lehetőségük. Bizonyos körben azonban - ilyen például a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése - indokolt a monopólium további fenntartása. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy a postai és távközlési törvény kidolgozása során - ahol lehet - a polgári jog általános szabályait vegyék figyelembe. A kérdéshez Juhász Ferenc, Reidl János (Somogy megye), Szilágyi Gábor, Köteles Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója és Gricserné Heszky Enikő, a Postások Szakszervezetének főtitkára szólt hozzá. (MTI) 1989. február 20., hétfő 17:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »