|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Negyvenegy éves a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés
|
1989. február 17., péntek - Pénteken, a magyar-szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 41. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett Szolnokon az MSZBT országos elnöksége, valamint az MSZMP Szolnok megyei és városi bizottsága. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Szabó István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára. Az ünnepség szónoka Ambrus János kereskedelmi miniszterhelyettes volt.
Hangsúlyozta, hogy a 41 évvel ezelőtt aláírt, s később megújított szerződés új szakaszt nyitott a magyar és a szovjet kapcsolatokban, meghatározó szerepet játszott abban, hogy háborús sebektől vérző országunk erőteljesen megindulhatott a fejlődés útján. A szerződés növelte önbecsülésünket, szavatolta állami szuverenitásunkat. A Szovjetunióban és hazánkban napjainkban egyidőben végbemenő változások, a politikai és gazdasági megújulásra való törekvés a gazdasági együttműködésben is a kapcsolatok új módszereit, formáit igényli. Igy például ma már világos számunkra, hogy az eddigiektől eltérően nem kell minden kötelezettséget állami szinten vállalni, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolat, együttműködés is szavatolhatja, sőt javíthatja a hosszú távú együttműködést. A szónok végül az MSZMP és az SZKP együttműködéséről, a két nép közötti kulturális kapcsolatok alakulásáról, majd pedig a Kárpátalján élő kétszázezer magyar helyzetéről beszélt. Elismeréssel szól arról, hogy mind több jogot élveznek és egyre hatékonyabban járulnak hozzá a két nép barátságának erősítéséhez. Ezután Ivan Vaskeba, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője szólott a résztvevőkhöz. Elmondta, hogy ezekben a napokban a Szovjetunióban is megemlékeznek a szerződés aláírásának 41. évfordulójáról, majd a szovjet-magyar gazadasági, műszaki, kereskedelmi és tudományos együttműködés eredményeit méltatta. Kiemelte, hogy már eddig 120 szovjet és magyar vállalat kötött együttműködési szerződést, a két ország tudósai, szakemberei pedig mintegy 400 téma megoldásán dolgoznak közösen. Az ünnepség kulturális műsorral zárult. (MTI)
1989. február 17., péntek 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|