|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Vita az új alkotmány koncepciójáról a Jurta Színházban (1. rész)
|
1989. február 3., péntek - A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság szervezésében pénteken az új alkotmányról, a jogállamisághoz vezető útról rendeztek vitát a Magyar Szocialista Munkáspárt, Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőinek részvételével.
Dr. Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar alkotmányjogi professzora (MSZMP) többek között hangsúlyozta, hogy két munkabizottságban vett részt az új alkotmány koncepciójának kigoldozásakor, s ezt a jelenlegi szövegezést jó vitaanyagnak tekinti, amelyről széles körű véleménycsere indulhat meg a társadalomban. Sok vitakérdés merülhet fel ugyanakkor az egy- vagy kétkamarás parlamentről, a közigazgatási bíráskodásról és más témákról, amelyek a viták eredményeképpen finomodhatnak az új alkotmányban. Általános az a vélemény - mondotta -, hogy népszavazás zárja az új alkotmány megszületésének folyamatát, s ezért különösen fontos, hogy már az előkészítésben megfogalmazódjanak a legkülönbözőbb társadalmi vélemények. dr. Boross Imre pártfőügyész (Független Kisgazdapárt) kiemelte, hogy a koncepcióban szereplő ,,egyéni tulajdon,, kifejezés és annak tartalma szerintük túl tág. Egykamarás parlamentet képzelnek el, és kifejezetten csak politikai platformok jelenjenek meg a Parlamentben. Hangsúlyozta azt is, hogy az államfő elsősorban reprezentatív funkciót töltsön be. Tölgyessy Péter (SZDSZ), az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa elmondotta, hogy már most a társadalmi vitát kellene rendezni, nagy példányszámban közreadni az alkotmánykoncepció szövegét, és utána megfogalmazni azt. Az alkotmányban elsősorban azt kell biztosítani, hogy a társadalom meg tudja magát szervezni, kimondani benne azt, hogy mindaz szabad, ami nem akarja erőszakkal megváltoztatni a fennálló államrendet. Révész T. Mihály (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), az ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszékének vezetője elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a hazai hagyományokra nyitottabbnak kell lennie az alkotmánynak. (folyt.köv.)
1989. február 3., péntek 19:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|