|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya. A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban, vagy eluralkodott a káosz? A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal, Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|