|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz - Davos (3. rész)
|
A szocializmus történelmi próba elé került, s e felismerés óriási belső energiákat szabadít fel. Erejét megsokszorozza az a tény, hogy a megújulás az egyes országok nemzeti sajátosságaira építkezik, s így segíti a külvilág ösztönző hatásainak érvényesülését. A szovjet peresztrojka, a szocialista országok reformmozgalma 1917 óta a szocializmus legnagyobb vállalkozása, igazi európai léptékű teljesítmény. A szocialista országok azonban átmenetileg kritikus esztendők elé néznek. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a korszerű termelési szerkezet, a hatékony gazdálkodás árát meg kell fizetni, vállalva a fogyasztás átmeneti csökkentését, sőt indokolt esetben a munkanélküliséget is. A megújulás azonban a gazdasági stabilizáció és a fokozatos növekedés lehetőségét ígéri. A KGST reformja egyben az integráció tényleges nyitottságának is forrása. A szocialista országok ebben az esetben - mutatott rá Grósz Károly - felzárkózhatnak a világgazdaság fő áramlataihoz; stabil, kiszámítható partnerként vehetnek részt a nemzetközi viszonyok formálásában. Ha a politikai és gazdasági reform a külső nehézségek, a belső gondok súlya alatt megállna, vagy eltorzulna, az európai és a nemzetközi légkör válna feszültebbé, egész földrészünk lenne szegényebb. ,,Nagyon sok függ a gazdasági körök reális értékítéletétől, viszonyától. Javaslom, jöjjenek el Budapestre és a Világgazdasági Fórum regionális tanácskozásán vitassuk meg a kelet-nyugati együttműködés kérdéseit.,, Az emberi jogok fontosságáról szólva Grósz Károly leszögezte: ,,Nincs európai enyhülés, nincs bizalom, ha egyetlen ország is akad, ahol megsértik, lábbal tiporják az emberi jogokat, ahol sérelmek érik a nemzeti kisebbségeket.,, (folyt.)
1989. január 29., vasárnap 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|