|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Davos - szombati felszólalások
|
Davos, 1989. január 28. szombat (Reuter/AFP/DPA/VWD) - Az Európai Közösség azt ígérte szombaton a davosi világgazdasági fórumon, , hogy nem alakul át ,,Európa-erőddé,, 1992 után, akkor, amikor megszünnek a belső kereskedelmi határok. De az Európán kívüliek közül ez sokakat nem győzött meg.
A svájci alpesi városkában csütörtökön nyilt meg a szokásos éves gazdasági szimpózium. Az idén mintegy ezer üzletember, gazdasági és politikai vezető vesz rajta részt, köztük Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ő az első magyar pártvezető, aki elment erre a rangos nemzetközi tanácskozásra. Az Európai Közösség vezető politikusai azt hangsúlyozták a tanácskozás harmadik napján, hogy az Európai Közösség 320 millió fős piaca teljes mértében nyitva lesz a japán, amerikai és egyéb importcikkek előtt. De Szaito Eisiro, a japán gazdasági szervezetek szövetségének elnöke kijelentette, hogy a japán üzletemberek az európai protekcionista irányzatok erősödésétől tartanak. Lester Thurow amerikai professzor (Massachusetts Institute of Technology) szerint pedig Európa valószínűleg nem tudja elkerülni, hogy Európa-erőddé váljék. Az amerikai professzor azzal érvelt, hogy a 12 országból álló közösség már meglévő egységes mezőgazdasági piaca is azt eredményezte, hogy a Közösség akadályokat állított a kívülről jövő mezőgazdasági import elé. Wilfried Martens belga miniszterelnök azt mondta, hogy Európa-erődről beszélni értelmetlenség. Az Európai Közösség részesedése a világkereskedelemből 20 százalék, míg az Egyesült Államoké 15, Japáné pedig csak 9 százalék. Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Közösségnek már sok- és kétoldalú kapcsolatai vannak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországaival, továbbá együttműködési megállapodása van Jugoszláviával, Törökországgal, Máltával és Ciprussal. - Ausztria erősen fontolgatja, hogy felvételét fogja kérni az Európai Közösségbe, ha érdekeit sérteni fogja a kívülmaradás - mondta Franz Vranitzky osztrák kancellár. Emlékeztetett arra a tényre, hogy Auszria a külkereskedelmének kétharmadát a Közösség 12 tagállamával bonyolítja le. (folyt.)
1989. január 28., szombat 18:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|