|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - visszhang - 2.
|
Budapest, 1989. január 11. szerda (MTI-AP/AFP/Reuter/DPA) - A legfontosabb nyugati hírügynökségek szerdán szinte egyhangúlag úgy fogalmaztak, hogy az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények elfogadásával a magyar parlament - a kommunista Kelet-Európo történetében először - ,,kikövezte az utat,, egy többpártrendszer kialakulása számára.
,,Magyarország kikövezte az utat a kommunista hatóságok ellenzéke számára szerdán, amikor a parlament a független pártok és a nyilvános tüntetések engedélyezése mellett szavazott,, - ezekkel a szavakkal vezette be tudósítását a Reuter hírügynökség, amely a továbbiakban Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert idézi. A miniszter a Reuternek úgy nyilatkozott, hogy ezek voltak az első lépések a magyar politikai rendszer átalakítása felé, amely azt jelenti, hogy a tekintélyelvű politikai rendszer átváltozik pluralistává. Ugyanez a hírügynökség megszólaltatta Kőszegh Ferencet, a Szabad Demokraták Szövetségének ,,szóvivői,, minőségében. Eszerint a szervezet ,,óvatosan,, üdvözölte az új törvényt, hiszen jobban szerette volna, ha az azonnal lehetővé tette volna az ellenzéki pártok megalakítását. A UPI - egyébként tárgyszerű - híradásában visszautalt arra, hogy az elmúlt hetekben Grósz Károly többször kijelentette: a pártnak nem áll szándékában másoknak átadni a hatalmat, ugyanakkor kész tárgyalni mindenkivel, aki őszintén akarja a szocialista nemzet javát. A legtöbb hírügynökség - így az AP és a DPA - kifejtette, hogy a kétnapos vitában a reformok gyorsaságának a kérdésében összecsaptak egymással a nagyobbfokú pluralizmus hívei és az ,,ortodox,, kommunisták. A nyugatnémet hírügynökség kiemelte: több felszólaló követelte, hogy az egyesülési törvényből töröljék azt a passzust, amely szerint a kommunisták pártja mellett létrehozandó új pártokról egy külön törvény rendelkezzék. Az AFP Berecz János, Szentágothai János és Puja Frigyes felszólalását külön is tömören ismertette. Az AP szerint a képviselők a vita során ,,meggyőzték,, a kormányt, hogy hozza előre a törvény beterjesztésének dátumát ahhoz az időponthoz képest, amelyet a ,,kommunista hatóságok,, eredetileg szükségesnek láttak. A nyugat-berlini Der Tagesspiegel és a Berliner Morgenpost szerdán ugyancsak beszámolt olvasóinak a vitáról. Idézték Kulcsár Kálmánt, miszerint az egyesülési és gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, nem pedig az államtól kapott ajándék. +++
1989. január 11., szerda 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|