|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (33. rész)
|
Korom Mihály válasza után hosszasnak bizonyuló szavazási procedura kezdődött. Először arról az - eredeti formában is alternatív javaslatként előterjesztett - kérdésről szavaztak, hogy névszerinti szavazásnál nyíltan, kézfelemeléssel (A-változat), vagy pedig aláírással (B-változat) történjék-e a szavazás. A képviselők két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az A-változat mellett döntöttek. Ekkor került sor az ügyrendi bizottság kiegészítő javaslatai fölötti szavazásra. E javaslatokat a törvényhozás ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett elfogadta. Rátértek az egyéni képviselői javaslatok fölötti szavazásra. Az elnöklő Jakab Róbertné ismertette: Filló Pál és Viola Károly fenntartja a szakértői csoportok létesítésére vonatkozó javaslatát, Vass Józsefné pedig a parlament elnökének az éves munkaprogram összeállításával kapcsolatos kötelezettségét javasolja határozottabbá tenni. Filló és Viola képviselő közös indítványát csak 53-an fogadták el, és 19-en tartózkodtak. Tehát a Parlament elvetette a szakértői csoportok létesítésére vonatkozó indítványt. Vass Józsefné javaslatára az első szavazatszámlálás szerint 125-en szavaztak, 135-en ellenezték, 16-an pedig tartózkodtak. A javaslattevő képviselőnő azonban szóvá tette, hogy a szavazás elrendelésekor félreérthető volt Jakab Róbertnének az a kijelentése, hogy szektoronként számolnak. Ez zavart okozott, így Vass Józsefné a szavazás megismétlését kérte. Kiderült, hogy igaza volt: 163-an fogadták el indítványát, 137 képviselő ellenében, a tartózkodók száma pedig ezúttal is 16 volt. Az Országgyűlés tehát úgy döntött, hogy az elnök előterjesztése alapján az Országgyűlés az év elején meghatározza saját törvényhozói munkaprogramját. Ezután Jakab Róbertné megkérdezte, van-e olyan képviselő, aki továbbra is fenntartja valamilyen külön javaslatát. Ketten jelentkeztek. Filló Pál két indítványához ragaszkodott. Az egyik értelmében a névszerinti szavazás kéréséhez 50 helyett 30 képviselő is legyen elég. A másik indítvány szerint ki kellene mondani, hogy az országgyűlési bizottságok maguk választják tisztségviselőiket, és ezek személyére egy év után visszatérnek. Kovács Mátyás egy indítvány fölött kért külön szavazást: abban az ügyben, hogy névszerinti szavazás indítványozásakor az 50 írásbeli javaslattal legyen egyenértékű 50 nyílt, kézfelemeléses támogatás-nyilvánítás. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 19:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|