|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (26. rész)
|
Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal ----------- elnökhelyettese, az ebédszünet utáni első felszólalóként, ,,nem élt vissza a képviselők türelmével,,: mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. Elmondta, hogy jelenleg 4-6 hónappal előre be kell jelenteni az Országház meglátogatásának a szándékát. Szerinte ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé téve, hogy minél több érdeklődő tekinthesse meg a ,,törvényhozók házát,,. Javasolta, hogy az Országgyűlés elnöke tegye szóvá ezt az illetékeseknél. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin MGTSZ ------------- főkönyvelő-helyettese úgy vélekedett, hogy a Házszabály-tervezet nem nyújt elég garanciát az érdemi törvényhozói munka feltételeinek megteremtését és fontos működési, munkamódszerbeli kérdéseket illetően, s nem szól megfelelő módon a képviselőcsoportok helyéről, szerepéről sem. Szóvá tette, hogy az Országgyűlés állandóan időzavarba, törvénytárgyalási és döntési kényszerbe kerül. A képviselő sokszor az újságból tudja meg, hogy milyen törvény tárgyalása várható. Vass Józsefné szerint a házszabályban kell rögzíteni: jelentsék be időben minden egyes törvényalkotó vagy törvénymódosító munka megkezdését, ennek indokait. A képviselőnő javasolta ezért, hogy módosítsák és egészítsék ki a Házszabály-tervezet 17. szakasza 2. bekezdésének ,,d,, pontját. Ez az Országgyűlés elnökének feladatairól szólva megállapítja, hogy az elnök ,,tájékoztatja a képviselőket az Országgyűlés várható éves programjáról,,. Vass Józsefné szerint magának az Országgyűlésnek kell meghatároznia a munkaprogramot. E kérdésben a képviselőnő külön szavazást kért. A továbbiakban arról szólt, hogy nem kielégítőek a képviselők érdemi felkészülésének feltételei. Az anyagelőkészítés során elég időt kell biztosítani. Vass Józsefné elutasította azt a megfogalmazást, hogy gyakran ,,keresztül akarnak vinni,, törvényjavaslatokat a Parlamentben. ,,A Parlament nem átjáróház, amin keresztül lehet vinni dolgokat,, - mondotta. Azt is kifogásolta, hogy az új házszabály a képviselőcsoportokról szólva nem hoz változást az előzőhöz viszonyítva. Márpedig szükséges, hogy pontosan meghatározzák a képviselőcsoportok szerepét, jogait és kötelességeit a helyi önkormányzatban. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 16:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|