|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió ------------- szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere nem kívánt tételesen szólni a Házszabályokat módosító paragrafusokról, mindössze három és fél éves képviselőségének idején szerzett, az ügyrenddel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Mint mondta: ,,csak állnék és mesélnék,,. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól. Beszélt ezzel kapcsolatban a képviselőket nem egyszer sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásról, a kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési tisztségviselők ,,befolyásoló,, telefonjairól. Foglalkozott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudottan betarthatatlan voltáról. Az Ház-elnöki ténykedésről szólva - személyeskedés nélkül utalva a problémára - kifejtette: e feladat új gyakorlatot igényel, a tisztség betöltőit mindenkor a tárgyilagosság, a semleges alapállás, az elfogulatlanság jellemezze. A Házszabályok módosítására tett javaslatok döntő többségével egyetértett, meghagyva azt a lehetőséget, hogy ha az élet úgy kívánja, akár fél év múlva is térjenek vissza annak szükség szerinti megváltoztatására. Reményét fejezte ki, hogy a Parlament mindenkori tevékenységét a demokrácia szelleme, annak gyakorlata hatja át. Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje fel a kormányt - tekintettel a Parlament épületében uralkodó elhelyezési problémákra -, hogy a Budavári Sándor-palotában rendezze be a miniszterelnöki hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a leendő köztársasági elnöki intézmény számára is célszerű lenne arra alkalmas reprezentatív épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az Országgyűlés sajtóját, amely heti-kétheti megjelenéssel pontos tájékoztatást adna a parlamenti munkáról. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 13:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|