|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Ugyanakkor e módosítás ellen számos észrevétel hangzott el. A képviselők egyébként a név szerinti szavazás úgynevezett ,,A,, változatát támogatja, amely szerint a törvényhozónak nyilatkozni kell állásfoglalásáról, s nem pusztán aláírásával szavaz. Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése, amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról döntött. Több javaslat hangzott el arra, hogy a Parlament ne kösse meg a kezét olyan megszorítással, hogy kétfordulós tárgyalásra csak a hosszú-, illetőleg középtávú tervek, valamint a jelentősebb koncepciók esetében kerülhet sor. A bizottság egyetért az erre vonatkozó javaslatokkal azzal, hogy a kétfordulós tárgyalás témáiban az Országgyűlés döntsön, figyelemmel a kormány középtávú kodifikációs programjában javasolt törvényalkotásokra is. A bizottság ugyancsak javasolja annak a szabálynak a megváltoztatását, miszerint a törvényjavaslatok általános és részletes vitáját együttesen kell lefolytatni. Az Országgyűlés döntsön abban, hogy a vitát külön-külön, tehát a törvényjavaslat egészéről és utána az egyes részletekről milyen módon folytatja le. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a ,,látható,,, vagy ,,nyilvánvaló,, többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A szavazatszámláló gép alkalmazásával egyszerűbbé válik majd a procedúra, addig azonban meg kell szervezni a szavazatok pontos összeszámlálásának rendszerét. Tudni kell - már csak a történelem számára is -, hogy az adott ügyben hányan szavaztak, és a szavazatok aránya miként oszlik meg. A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások - frakciók - alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Volt azonban, aki azt ajánlotta, hogy nevezzék meg e csoportokat, tehát mondják ki konkrétan, hogy a kommunista frakción kívül milyen más csoportok alakítását tegye lehetővé a Házszabály. Ezzel kapcsolatban egyébként dr. Korom Mihály megjegyezte, hogy nem az ügyrend rendelkezik ma sem a kommunista frakcióról, hanem az MSZMP szervezeti szabályzata. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|