Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés (15. rész)

Ugyanakkor e módosítás ellen számos észrevétel hangzott el. A
képviselők egyébként a név szerinti szavazás úgynevezett ,,A,,
változatát támogatja, amely szerint a törvényhozónak nyilatkozni
kell állásfoglalásáról, s nem pusztán aláírásával szavaz.

    Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése,
amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért
egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s
csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt
változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási
rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról
döntött.

    Több javaslat hangzott el arra, hogy a Parlament ne kösse meg a
kezét olyan megszorítással, hogy kétfordulós tárgyalásra csak a
hosszú-, illetőleg középtávú tervek, valamint a jelentősebb
koncepciók esetében kerülhet sor. A bizottság egyetért az erre
vonatkozó javaslatokkal azzal, hogy a kétfordulós tárgyalás témáiban
az Országgyűlés döntsön, figyelemmel a kormány középtávú
kodifikációs programjában javasolt törvényalkotásokra is.

    A bizottság ugyancsak javasolja annak a szabálynak a
megváltoztatását, miszerint a törvényjavaslatok általános és
részletes vitáját együttesen kell lefolytatni. Az Országgyűlés
döntsön abban, hogy a vitát külön-külön, tehát a törvényjavaslat
egészéről és utána az egyes részletekről milyen módon folytatja le.

    A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a
szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a
,,látható,,, vagy ,,nyilvánvaló,, többség kifejezést, tehát azt,
hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó
szavazatokat számolják össze. A szavazatszámláló gép alkalmazásával
egyszerűbbé válik majd a procedúra, addig azonban meg kell szervezni
a szavazatok pontos összeszámlálásának rendszerét. Tudni kell - már
csak a történelem számára is -, hogy az adott ügyben hányan
szavaztak, és a szavazatok aránya miként oszlik meg.

    A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői
tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások -
frakciók - alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során
általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Volt azonban, aki
azt ajánlotta, hogy nevezzék meg e csoportokat, tehát mondják ki
konkrétan, hogy a kommunista frakción kívül milyen más csoportok
alakítását tegye lehetővé a Házszabály. Ezzel kapcsolatban egyébként
dr. Korom Mihály megjegyezte, hogy nem az ügyrend rendelkezik ma sem a
kommunista frakcióról, hanem az MSZMP szervezeti szabályzata.
(folyt. köv.)


1989. január 11., szerda 12:46


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD