|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (10. rész)
|
Indokoltnak tartotta a bizottság azt is, hogy a törvényjavaslat egy új paragrafussal egészüljön ki: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi 4. törvény 228/a paragrafusával. Ez az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére vonatkozik. Kimondja, hogy aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal, vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, az büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanusít, az vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatot az Országgyűlés egy tartózkodás mellett elfogadta. A következő módosító indítvány a paragrafusok átszámozására vonatkozott, ezt hangos derültség mellett fogadták el - egyhangúlag - a képviselők. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hetedik javaslata megegyezett a kormány javaslatával, s a törvényjavaslat 6. paragrafusának eredeti szövegének elfogadását indítványozta két kisebb módosítással. A képviselők túlnyomó többsége ezzel az indítvánnyal is egyetértett. Ez egyben azt is jelentette, hogy az Országgyűlés elutasította Balla Évának és képviselő társainak - ,,a tizeknek,, - ugyancsak a 6. paragrafusra vonatkozó módosító javaslatát. Ezt követően tették fel szavazásra ,,a tizeknek,, a törvényjavaslat 2. paragrafusának 3. bekezdése kiegészítésére tett javaslatát. Erre egyébként az igazságügyminiszter már válaszolt, s ebből kiderült, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is a kormány véleményét osztotta. Stadinger István szavazásra tette fel a kérdést, s az Országgyűlés 16 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett az eredeti, a törvényjavaslatban megfogalmazott szöveggel fogadta el az érintett paragrafust. Ugyancsak Balla Éva és képviselőtársai tettek előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a rendőrség képviselőinek részvételét csak a bejelentéshez kötött rendezvényekre korlátozza a törvény. A kormány és az illetékes bizottság az eredeti törvényjavaslat mellett áll - bocsátotta előre az Országgyűlés elnöke, majd szavazásra tette fel a kérdést. A képviselők 45 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett a törvényjavaslatban megfogalmazott, eredeti szöveggel értettek egyet. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|