|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (34. rész)
|
Az Országgyűlés keddi munkanapjának eseményei dióhéjban: Az Országgyűlés kedden folytatta az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját. Az Országgyűlés keddi munkanapját megnyitó Stadinger István Ház-elnök megválasztása alkalmából üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, Derzsi András minisztert. Ezután tudomásul vették, illetve igagzolták - a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett helyre - Tóth István képviselői megbizatását. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg az Alkotmány módosításáról, a gyülekezési, illetve az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos expozéját. Az Alkotmánymódosítással összefüggő vitában felszólalt: Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára, a téma bizottsági előadója és Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.). Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt a képviselők észrevételeire. Határozathozatal következett: az Országgyűlés elnöke először a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozó miniszteri indítványt terjesztette szavazásra. A javaslat nem kapta meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Az Alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés 345 szavazattal elfogadta. Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat együttes vitájában felszólalt: Huszár István (országos lista); Puja Frigyes (Békés m., 8. vk.); Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.); Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.); dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.); Géczi István (Budapest, 49. vk.); Szentágothai János (országos lista); Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.); Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.); László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.); (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|