|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (30. rész) Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon ------------
|
Kastélymúzeum igazgatója szerint az egyesülési, illetve a gyülekezési jog törvénytervezetében tettenérhető egyfajta félelem, ami miatt - kimondva vagy kimondatlanul - kettős mércével mér a jogalkotó. A törvényjavaslat nem egységes kritériumok alapján rendelkezik minden társadalmi szervezetről, amikor egyiküket kivonja a szabályozás alól. A törvénytervezetek országos vitájában nem egyszer megfogalmazódott az a kívánság - folytatta -, hogy az egyesülési törvényben szabályozzák a pártok működését, s ne alkossanak erre külön ,,párttörvényt,,. A tervezet ezzel szemben most azt javasolja, hogy egy külön törvény rendelkezzék e kérdésről. A képviselő ezzel kapcsolatban határozottan leszögezte: az alulról építkező társadalom valamennyi alapegysége csak egységes normatívák, illetve elbírálás alapján működhet egészségesen. A képviselők pedig csak ennek tudatában és ezt feltételezve szavazhatnak a beterjesztett törvényjavaslatra. Annál is inkább, mivel a múltban már keserű tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy hova vezet a különös kiváltságokat élvező, szinte törvények feletti szervezet. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetek túlszabályozottak, ami egyben kritikája is a jelenlegi jogszabály-javaslatoknak. Ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy a mai magyar társadalomban nemcsak marxista, hanem idealista világnézetet valló intézmények is léteznek. Ennek tudható be, hogy még az olyan, egyébként korszerű megoldások - mint például a demokratikus önkormányzat - sem alkalmazhatók minden egyesület esetében. A törvényben ezért a többi között egyértelműen tisztázni kell az egyházak, valamint a vallási jellegű egyesületek helyzetét. A probléma lényege: ,,a törvényjavaslat szövegezői nem sokszínűségében, hanem valamiféle szocialistának vélt egységben fogták fel a társadalmat, s a törvényre akarnak bízni olyasmit, ami nem arra tartozik.,, (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 18:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|