|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (24. rész)
|
A hatalom tartósan azoké lesz, akik a szellem erejével és az erkölcsi tisztasággal vívják azt ki - húzta alá végezetül, s kérte az Országgyűlést, a törvénytervezetet csak akkor fogadja el, ha az nem tesz különbséget a társadalmi szervezetek és a politikai pártok között. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari ------------ Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a sportszervezetek, -egyesületek, illetve -szövetségek érdekében figyelmeztetett arra, hogy a sportegyesületek napjainkban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, filléres gondokkal küszködnek. Helyzetükön az sem változtat igazán, ha vállalkozásba fognak, hiszen az állam ugyanúgy kezeli őket, mint más gazdálkodó szervet, s bevételeik jelentős részét elvonja. Így a sport hovatovább másodlagos tevékenységgé válik. Olyan gazdálkodási szabályokra lenne szükség - mutatott rá -, amely a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté tenné a sport támogatásában, ugyanakkor a sportegyesületek számára lehetőséget adna, hogy a vállalkozásaikból származó nyereségüket a sporttevékenységre fordítsák, azaz ,,nonprofit,, elven működjenek. Utalva a törvényjavaslatnak arra a rendelkezésére, amely szerint a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos szabályokat a Minisztertanács állapítja meg, Géczi István kérte, hogy a rendelet tervezetét a kormány mutassa be az Országgyűlés ifjúsági- és sportbizottságának. Nem kevésbé nehéz a különböző sportszövetségek helyzete - folytatta. A szakági szövetségek egy része ma még beékelődik az államigazgatásba, az ÁISH része, vagy önálló költségvetési szervként funkcionál. Ez a helyzet rendellenes; a sportszövetségeknek társadalmi alapon, önkormányzati és demokratikus jelleggel önállósulniuk kell - mutatott rá a képviselő. Ugyanakkor az egyesülési törvény jelenlegi szabályai az ily módon létrejövő sportszövetségekre - azok sajátosságai miatt - nem alkalmazhatóak. Géczi István ezért szükségesnek tartotta, hogy mielőbb alkossanak meg egy sporttörvényt, amely rendezné az állam feladatvállalását a sportban, az állam, illetve a társadalmi jellegű sportszervezetek közötti munkamegosztást, a sport állami irányításának rendjét, a sportszervezetek szerepét, működését, egymással való kapcsolatukat. Kérte: az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy a törvény tervezetét 1989. április 30-ig dolgozza ki és nyújtsa át megvitatásra az ifjúsági- és sportbizottságnak. Javasolta továbbá, hogy a sportági szakszövetségek tevékenységére, szervezetére és működésére külön törvényerejű rendeletet adjanak ki. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|