|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (21. rész)
|
Az előttünk fekvő törvénytervezet egyik nagy horderejű gondolata a többpártrendszer kérdését érinti. Ismert az MSZMP pártértekezleti és más testületi álláspontja, amely szerint egypártrendszer keretei között működő politikai pluralizmust alkalmasnak tartja arra, hogy a jelenlegi helyzetben a társadalmi fejlődést szolgálja. Ugyanakkor pártunk állást foglalt abban is, hogy biztosítani kell a lehetőséget azoknak az igényeknek a megvalósítására, amelyek más pártok működését akarják. Világosan kell látnunk, hogy a jogállamiság viszonyai között a pártok létrejötte nemcsak társadalmi igény kérdése, hanem egyszerűen attól függ, hogy érvényes jogszabály alapján valaki akar-e pártot alapítani vagy nem. Egy ilyen csoportosulás azonban - és ez a meghatározó - politikai értelemben csak akkor lesz valóságosan párt, ha a társadalmi súlya, politikája, befolyása, illetve programja erre alkalmassá teszi. A párttörvény megalkotása, amelynek lényege egy más, az eddigit meghaladó politikai struktúra kialakítása, nem egyszerűen jogi kézügyesség kérdése. Itt és most a nemzet sorsáért érzett politikai felelősség az elsődleges és az irányadó. E politikai felelősségből nem lehet kizárni a magyar társadalmat. Joga van ahoz, hogy saját sorsát érintő kérdés eldöntésére és gyakorlati megvalósítására felkészüljön. Tisztában kell lennünk azzal, hogy jelenleg egy törvénytervezet társadalmi vitájának terméke fekszik előttünk, amely ebben a tartalomban összegződött. Jelentős, párton kívüli politológiai műhelyek nézetét is tartalmazza a párttörvényre való utalás. Megfontolandó: a parlament felvállalhatja-e, hogy lényeges ponton túlmenjen a társadalmi vita eddigi eredményein. Ezt figyelembe véve egy, ilyen nagy horderejű kérdésben, mint a pártrendszer jogi keretei, nem lenne célszerű napok vagy órák alatt dönteni. Mert miről is van szó? Nemcsak a pártok tértől és időtől való puszta létéről, hanem a törvényileg is garantált közjogi, pénzügyi, támogatási, regisztrálási és más, a működésükhöz elengedhetetlen feltételek megteremtéséről. A társadalmi vitára is időt hagyva, politikailag megalapozott párttörvényt kell készítenünk. Értjük azt az aggodalmat is, amely attól tart, hogy olyan törekvések érvényesülhetnek, miszerint a törvény kidolgozását elodázzák, netán ,,elsikkasztanák,,. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|