|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el. Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása, amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják, hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -, amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták megregulázni a civil társadalom szerveződéseit. A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog egyébként is szankcionálja. Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|