 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (14. rész)
|
Puja Frigyes e kérdésekkel kapcsolatban szorgalmazta azt is,
hogy az Országgyűlés a jövőben kapjon nagyobb szerepet a politika
alakításában.
Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.) a megyei
----------
Rendőrfőkapitányság helyettes vezetője annak a véleményének adott
hangot, hogy a gyülekezési jog megalkotása jelentős esemény a
társadalom demokratikus fejlődésében, valamint a polgári és
politikai jogok kiteljesítésében. Mint mondotta, ennek a törvénynek
a létrehozása azért sem tűr további halasztást, mert az élet
bebizonyította, hogy korábban monolitikusnak vélt társadalmunk
valójában igen sokrétűen érdek- és véleménytagolt, és a sajátos
nézőpontú csoportok ki akarják fejezni az egyes kérdésekben
elfoglalt álláspontjukat, annak hangot, nyomatékot akarnak adni.
Ennek - eddig hhiányzó - törvényes és garantált kereteit határozza
majd meg a gyülekezési jogról szóló törvény. Rámutatott: azért is
szükséges a törvény a megalkotása, mert így a gyülekezési jog
gyakorlásával összefüggő rendőri feladatokat a legmagasabb szintű
jogszabály rögzíti. Ez szilárd törvényességi alapot és keretet ad a
rendőri eljáráshoz, intézkedéshez.
A képviselő hangsúlyozta azt a véleményét, hogy most, a
politikai, gazdasági reformok időszakában a közrend, a közbiztonság
fenntartása hazánk egyik legalapvetőbb érdeke, politikai és
gazdasági fejlődésünk kedvező nemzetközi megítélésének legfontosabb
feltétele. A rendőrség a reformnak és a rendnek egyaránt híve, e
kettő feltételezi egymást, míg az anarchia a nem kívánt
szélsőségekhez szolgálhat alapul. A gyülekezésről szóló
törvényjavaslat is ezt az elvet fejezi ki. A megfogalmazott
szabályok az állam- és közbiztonság védelmét, valamint mások
jogainak és szabadságának védelmét szolgálják. Rámutatott: a
gyülekezési joghoz kapcsolódó rendőri feladatokat és
kötelezettségeket a rendőrség nem kérte, de minden civilizált
országban ilyen vagy hasonló tevékenységet ugyancsak a rendőrségre
ruháznak. A rendőrség igyekezik majd a törvény betűje és
szelleme szerint megfelelni feladatainak. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|