|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (11. rész)
|
- A társadalmi vita tanulsága az is, hogy ha azt komolyan akarjuk venni, akkor a vita időt, fáradságot és jó előkészítést igényel - hangsúlyozta Huszár István. Az tény, hogy az idő sürget. Ám ez nem lehet ok a kapkodásra, a formális megoldásokra. Ez utóbbi elkerülését az is segítheti, ha a társadalom a politikai reform lényeges elemeivel foglalkozó törvények elgondolásait nemcsak a tervezet elkészülte után ismerheti meg, hanem már az elvek kialakításakor. A társadalmi vita nem akkor a legeredményesebb, ha pusztán a szakmai nyelven kimunkált tervezet felett folyik a véleménycsere. A jövőben azonban még szélesebb rétegek véleményének ismerete szükséges. Nagyon fontos ez a választójogi törvénytervezet vitája megszervezésekor. A jelenlegi helyzet sajátossága, hogy még nem létezett egyesülési törvény, de már létrejöttek a különböző szervezetek, egyesülések, társaságok. A törvény átfogóan rendezi az emberi, állampolgári jogoknak ezt a területét, megteremti a megfelelő alkotmányos alapokat létrejöttükhöz, működésükhöz. Világos, egyértelmű helyzetet teremt, s így a demokratikus intézményrendszer kiépítésének fontos állomása. Átfogó törvényre van szükség, amely kiterjed az egyesületek valamennyi típusára, beleértve a pártalapítás, a szakszervezetek alapításának lehetőségét is. Ugyanakkor ki kell dolgozni azokat a speciális rendelkezéseket - a pártról szóló törvényt -, amelyekkel teljessé válhat a törvényi szabályozás. Sokan megfogalmazták: helyes-e ilyen nagy fontosságú kérdéseket az új alkotmány kidolgozása előtt törvénnyel szabályozni? Huszár István úgy foglalt állást, hogy a két törvénytervezet elfogadása nem nehezíti az új alkotmány megalkotását, ellenkezőleg, segíti azt. A két jogszabály elfogadása felfogható az új alkotmányhoz vezető úton tett fontos lépésként. A továbbiakban arról beszélt, hogy az előzetes vita alkalmat adott a különböző népfrontbizottságok és a képviselők közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére. Mivel a Parlament törvényalkotási feladatai nagymértékben megszaporodtak, ezért mindenképpen gondoskodni kell a képviselők politikai, szakmai, társadalmi segítéséről. Ennek feltételeit teremti meg az, ha a megyei képviselőcsoportok tevékenysége mindinkább a népfront társadalmi bázisára épül. A népfrontmozgalom lehetőségeinek jobb hasznosításával a képviselők terhei csökkenthetők. Ezért támogatják képviselői klubok létrehozását, de megkezdődött a HNF égisze alatt szakértői csoportok szerveződése. Ezek független és pártatlan erőként állnak a képviselők rendelkezésére. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|