|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (9. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában azt kérte, ------------------ hogy az eredeti miniszteri javaslatot fogadják el, tehát töröljék el a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alkotmány alapeszméje az államhatalmi ágak elválasztását és egyensúlyát tűzi ki célul. Hangsúlyozta ugyanakkor azt a véleményét, hogy a bírói ítélkezéssel kapcsolatban semmilyen más szervnek semmilyen joga nem lehet. Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Stadinger István megállapította: az alkotmány módosításához a képviselők minősített, kétharmados többségének igenlő szavazatára - tehát a jelen esetben a 387 képviselő közül 258 igenlő szavazatra - van szükség. Először azt a részkérdést bocsátotta szavazásra, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozott. Arra az elnöki kérdésre, hogy ki fogadja el a miniszteri indítványt, 249-en szavaztak igennel, 65-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A javaslat tehát nem kapta meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Ezután tette fel szavazásra Stadinger István az egész - a részkérdésben már eldöntött - alkotmánymódosítási javaslatot. Ezt a képviselők 345 szavazattal elfogadták. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|