|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kulcsár Kálmán expozéja (16. rész)
|
Fel szeretném hívni ezzel kapcsolatban arra a figyelmet, hogy a rendőrségnek a rendfenntartó szerepe alapvetően nem a rendezvény feloszlatására irányul, hanem a gyülekezési jog szabad, külső behatásoktól mentes gyakorlásának biztosítására. Ennek érdekében történik például a forgalomelterelés, illetőleg egy ellentüntetés során az esetleges atrocitások megelőzése. - A javaslat lehetőség ad arra, hogy a rendezvény résztvevői, amennyiben a rendezvényt feloszlatják, a feloszlatás jogszerűségét bíróság előtt vitathassák. Végezetül azokról a javaslatokról szólt Kulcsár Kálmán, amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetésük tűnt célszerűnek. Ilyen például a zárt helyiségben tartott nyilvános gyűlésekre vonatkozó bejelentés. Vannak országok, amelyekben ez is bejelentési kötelezettség alá esik, például a Német Szövetségi Köztársaságban. A kormány mégis úgy döntött, hogy a bejelentés kötelezettségét csak a közterületeken szervezett rendezvény esetében írja elő a javaslat. Az általános szabályok szerint természetesen zárt helyiségben sem szabad bűncselekményt elkövetni vagy erre felhívni, hiszen az általában a büntetőtörvény erejénél fogva tilos, és ilyen esetben ha a hatóság tudomására jut, amúgy is köteles eljárni. Gyakorlatilag nagyon nehéz lenne azonban itt az esetleges törvényes korlátozáshoz szükséges feltételeket megállapítani, egyáltalán a határokat megvonni - hangsúlyozta. Hasonlóan problematikus lenne a külföldiek részvételét vagy magatartását a gyülekezés során szabályozni. El nem utasítható, hiszen a gyülekezés nem állampolgári, hanem emberi jog, a szabályozás pedig - a magyar állampolgárokra is érvényes szabályokon túl, jóllehet például az osztrák törvény tartalmaz speciális rendelkezéseket - gyakorlatilag szinte megoldhatatlan problémákkal járna - mondotta. Úgy vélekedett, hogy a javaslat a demokrácia érvényesülését, a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását, a közéleti aktivitás széles körű kibontakozásának elősegítését szolgálja. Ennek alapján kérte, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatokat fogadja el. (MTI)
1989. január 9., hétfő 22:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|