Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Kulcsár Kálmán expozéja (2. rész)

Ez az alkotmány készül; az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága
megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az
Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a
társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén
kerülhet az Országgyűlés elé.

    Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom
politikai folyamatai - amelyek egyébként sok tekintetben
összefüggenek - nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos
problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt
követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülésre
és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani,
hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kívánja, hogy
elimináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek
ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Meg kell teremteni az
alkotmánybíróság intézményét, mert a politikai életünk alakulása, a
kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, ,,hézagai,,
döntéseket, éspedig alkotmányos szempontból vitathatatlan döntéseket
igényelnek. Olyan szervezetünk, amely kellő szakismerettel és
függetlenséggel, tagjainak szakismeretéből, függetlenségéből
származó méltósággal és ebből adódó tekintéllyel, az új alkotmány
törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne ilyen kérdésekben,
ma nincs.

    - Ha most az Alkotmány módosítását kérem a Tisztelt
Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány
előkészítését; még kevésbé gondolok arra,, hogy ezekkel a
módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell
jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó alkotmány
szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést
teszek, már az új Alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem,
Tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány
nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy
eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően
- különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is - határoznia
kell a Tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése
nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi
törvény elkészítése nem halasztható az Alkotmány elfogadása utáni
időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg.
(folyt.köv.)


1989. január 9., hétfő 22:03


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD