|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a SZOT elnöksége (3. rész)
|
A testület végül ismételten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT elnöksége tudatában van annak, hogy a népgazdaság stabilizálásának, a gazdasági fejlődés kibontakoztatásának elkerülhetetlen feltétele a piaci viszonyok fokozatos megteremtése, ezzel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének érvényesítése, a fogyasztói ártámogatások csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintézkedések rendkivül súlyosan érintik a lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. Ezt a véleményüket az elmúlt hónapokban a szakszervezetek több ízben a nyilvánosság előtt is kifejtették. A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a reálbérek, a reáljövedelem alakulása áll. A sorozatos áremelések által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéseket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és mielőbbi megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre inkább a piaci törvények szerint alakulnak, addig a bérek és a jövedelmek nem, vagy egyre kevésbé biztosítják a munkaerő megfelelő szinvonalú ujratermelésének fedezetét. Ezért a szakszervezetek azt igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése következtében felszabaduló eszközöket ne csupán a költségvetési hiány csökkentésére, hanem az áremelések érdemi kompenzálására, valamint a bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja fel. A szakszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a népgazdaság irányitóinak kell megteremteniök a magasabb gazdasági teljesítmények és jövedelmek elérésének feltételeit. A kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született megállapodások a korábban tervezett, a szakszervezetek által elfogadhatatlan nagyságú reálbércsökkenést jelentősen enyhítették. Azok a megállapodások, amelyek a minimális bérek felemelésére, a minimális béremelés mértékére, a bérmegállapodások keretében elérhető keresetnövekedés nagyságára vonatkoznak - valamint a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása, az 1989. évre kialakított központi bérpolitikai intézkedések, a társadalombiztositási ellátások és szociális juttatások emelése - együttesen eredményezték azt, hogy jelentősen sikerült mérsékelni a reálbérek és reáljövedelmek korábban tervezett csökkenését. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|