|
|
 |
|
 |
Az Állami Vagyonügynökség beszámolója az Országgyűlés
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága
előtt (1. rész)
|
1990. november 28., szerda - Az Országgyűlés Költségvetési,
Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága szerdán tartott
együttes ülésén az Állami Vagyonügynökség számolt be eddigi
tevékenységéről. Csepi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója
hangoztatta: a privatizáció megfelelő ütemben halad. Az ÁVÜ
folyamatosan ellenőrzi és irányítja az előprivatizációs törvény
által érintett kiskereskedelem, vendéglátóipar és szolgáltatási
ágazat egységeinek magánkézbe adását, és a vagyonügynökség első
privatizációs programjába bevont 20 vállalatot is jó ütemben
alakítják át, privatizálják.
Az Állami Vagyonügynökség március 1-jei megalakulása óta 42
állami vállalat átalakulásával foglalkozott érdemben. A beszámolóból
kiderült, hogy a 42 átalakulási ügy közül 20 átalakulás kérdésében
hozott döntést, 14-et jóváhagyott, míg 6 esetben élt a törvényben
biztosított vétó lehetőségével. Az érintett 42 vállalat könyv
szerinti vagyona 50,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés
eredményeként 72,8 milliárd forintra értékelődött fel. Az eddig
jóváhagyott 14 átalakulásban érintett vállalat könyv szerinti
vagyona 15,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként
23 milliárd forint összeggel került a létrejövő társaságokba. A
vállalatok általában olyan célokat fogalmaztak meg az átalakulás
indokaként, hogy új technikához, új piacokhoz kívánnak hozzájutni.
Az esetek egy másik részében a csődhelyzet előli menekülés volt a
célja a külső partner bevonásának, vagy a vegyesvállalatok számára
biztosított adókedvezmények motiválták a vegyes cégek alapítását.
A vagyonügynökség, megalakulása óta, a vagyonvédelmi törvény
alapján 77 tranzakcióval kapcsolatban hozott döntést, 64 esetben
jóváhagyta a szerződés megkötését, míg 13 esetben megtiltotta azt.
Lényegében minden esetben az ingatlanspekuláció megakadályozása volt
a tiltás oka. Az állami tulajdon felhasználásával megalakult
gazdasági társaságokat összesen 33 milliárd forint alaptőkével
hozták létre, az apportáló vállalatok részesedése a társaságokban
általában 55 százalék körül mozgott.
A beszámolóból kiderült, hogy a spontán privatizáció továbbra is
meghatározó szerepet játszik a privatizációs folyamatban. A spontán
privatizáció ütemének megőrzése, esetleges gyorsulása továbbra is
kedvezőnek tekinthető ez új hazai tulajdon-szerkezet kialakulásában.
(folyt. köv.)
1990. november 28., szerda 20:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Állami Vagyonügynökség beszámolója az Országgyűl
|
Az Állami Vagyonügynökség beszámolója az Országgyűlés
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága
előtt (2. rész)
A képviselők kérdésére válaszolva az ügyvezető igazgató kifejtette:
minden remény megvan arra, hogy a következő 3-4 évben az állami
tulajdon aránya a vállalatokban 50 százalékra, vagy az alá szoruljon
vissza. Elmondta, arról ugyan még nem készült felmérés, hogy kik
érdeklődnek hazánkban leginkább a befektetések iránt, de egy-egy jól
sikerült privatizáció (mint az Ibusz, illetve a Fotex esete)
megmutatja, hogy még hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében is
számos állampolgár vállalkozik értékpapírok vásárlására.
Az ÁVÜ legfontosabb kritériumai egy-egy tranzakció megítélésével
kapcsolatban a következők: a vállalati átalakulás révén minél
hatékonyabban termelő, piacképes termékeket gyártó cég jöjjön létre,
minél magasabb áron adják el az állami vagyonrészt, illetve a
külföldi befektető a nyereséget milyen mértékben kívánja hazánkban
újra befektetni. Csepi Lajos hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelem és
vendéglátóipar előprivatizációs programját nem fogja zavarni a
karácsony előtti bevásárló időszak, mivel az árverések, eladások
nagyobbik hányadát januártól kezdik meg. (MTI)
1990. november 28., szerda 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|