|
|
|
|
Az Állami Vagyonügynökség beszámolója az Országgyűlés
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága
előtt (1. rész)
|
1990. november 28., szerda - Az Országgyűlés Költségvetési,
Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága szerdán tartott
együttes ülésén az Állami Vagyonügynökség számolt be eddigi
tevékenységéről. Csepi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója
hangoztatta: a privatizáció megfelelő ütemben halad. Az ÁVÜ
folyamatosan ellenőrzi és irányítja az előprivatizációs törvény
által érintett kiskereskedelem, vendéglátóipar és szolgáltatási
ágazat egységeinek magánkézbe adását, és a vagyonügynökség első
privatizációs programjába bevont 20 vállalatot is jó ütemben
alakítják át, privatizálják.
Az Állami Vagyonügynökség március 1-jei megalakulása óta 42 állami vállalat átalakulásával foglalkozott érdemben. A beszámolóból kiderült, hogy a 42 átalakulási ügy közül 20 átalakulás kérdésében hozott döntést, 14-et jóváhagyott, míg 6 esetben élt a törvényben biztosított vétó lehetőségével. Az érintett 42 vállalat könyv szerinti vagyona 50,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 72,8 milliárd forintra értékelődött fel. Az eddig jóváhagyott 14 átalakulásban érintett vállalat könyv szerinti vagyona 15,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 23 milliárd forint összeggel került a létrejövő társaságokba. A vállalatok általában olyan célokat fogalmaztak meg az átalakulás indokaként, hogy új technikához, új piacokhoz kívánnak hozzájutni. Az esetek egy másik részében a csődhelyzet előli menekülés volt a célja a külső partner bevonásának, vagy a vegyesvállalatok számára biztosított adókedvezmények motiválták a vegyes cégek alapítását.
A vagyonügynökség, megalakulása óta, a vagyonvédelmi törvény alapján 77 tranzakcióval kapcsolatban hozott döntést, 64 esetben jóváhagyta a szerződés megkötését, míg 13 esetben megtiltotta azt. Lényegében minden esetben az ingatlanspekuláció megakadályozása volt a tiltás oka. Az állami tulajdon felhasználásával megalakult gazdasági társaságokat összesen 33 milliárd forint alaptőkével hozták létre, az apportáló vállalatok részesedése a társaságokban általában 55 százalék körül mozgott.
A beszámolóból kiderült, hogy a spontán privatizáció továbbra is meghatározó szerepet játszik a privatizációs folyamatban. A spontán privatizáció ütemének megőrzése, esetleges gyorsulása továbbra is kedvezőnek tekinthető ez új hazai tulajdon-szerkezet kialakulásában. (folyt. köv.)
1990. november 28., szerda 20:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|