Rendszerváltás és az MTI

	Az Állami Vagyonügynökség beszámolója az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága előtt (1. rész)
1990. november 28., szerda - Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága szerdán tartott együttes ülésén az Állami Vagyonügynökség számolt be eddigi tevékenységéről. Csepi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója hangoztatta: a privatizáció megfelelő ütemben halad. Az ÁVÜ folyamatosan ellenőrzi és irányítja az előprivatizációs törvény által érintett kiskereskedelem, vendéglátóipar és szolgáltatási ágazat egységeinek magánkézbe adását, és a vagyonügynökség első privatizációs programjába bevont 20 vállalatot is jó ütemben alakítják át, privatizálják. Az Állami Vagyonügynökség március 1-jei megalakulása óta 42 állami vállalat átalakulásával foglalkozott érdemben. A beszámolóból kiderült, hogy a 42 átalakulási ügy közül 20 átalakulás kérdésében hozott döntést, 14-et jóváhagyott, míg 6 esetben élt a törvényben biztosított vétó lehetőségével. Az érintett 42 vállalat könyv szerinti vagyona 50,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 72,8 milliárd forintra értékelődött fel. Az eddig jóváhagyott 14 átalakulásban érintett vállalat könyv szerinti vagyona 15,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 23 milliárd forint összeggel került a létrejövő társaságokba. A vállalatok általában olyan célokat fogalmaztak meg az átalakulás indokaként, hogy új technikához, új piacokhoz kívánnak hozzájutni. Az esetek egy másik részében a csődhelyzet előli menekülés volt a célja a külső partner bevonásának, vagy a vegyesvállalatok számára biztosított adókedvezmények motiválták a vegyes cégek alapítását. A vagyonügynökség, megalakulása óta, a vagyonvédelmi törvény alapján 77 tranzakcióval kapcsolatban hozott döntést, 64 esetben jóváhagyta a szerződés megkötését, míg 13 esetben megtiltotta azt. Lényegében minden esetben az ingatlanspekuláció megakadályozása volt a tiltás oka. Az állami tulajdon felhasználásával megalakult gazdasági társaságokat összesen 33 milliárd forint alaptőkével hozták létre, az apportáló vállalatok részesedése a társaságokban általában 55 százalék körül mozgott. A beszámolóból kiderült, hogy a spontán privatizáció továbbra is meghatározó szerepet játszik a privatizációs folyamatban. A spontán privatizáció ütemének megőrzése, esetleges gyorsulása továbbra is kedvezőnek tekinthető ez új hazai tulajdon-szerkezet kialakulásában. (folyt. köv.) 1990. november 28., szerda 20:30
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »