|
|
 |
|
 |
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szóvivőjéne (OS)
|
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szóvivőjének,
Bálint Attilának nyilatkozata a Munkástanácsok Országos Szövetsége
és az FSZDL szakszervezeti választásokat sürgető felhívásáról
(1.rész)
1990. november 28., szerda - A volt SZOT vagyon sorsát
napirendre tűző Szakszervezeti Kerekasztal-forduló előestéjén
nyilvánosságra hozott állásfoglalásból számomra kitetszik, hogy
mindenekelőtt az időhúzás szándékával született. A lényeg: ne
juthasson el a SZOT vagyon a tulajdonosokhoz, tehát valamennyi
szakszervezethez, hanem még újabb hónapokon át folytatódjék,
húzódjék a vagyonvita, melyben ki-ki tetszése szerint bélyegez meg
másokat. Ebből a felhívásból az lett nyilvánvaló a munkavállalók
számára, hogy melyik szervezet nem törekszik a vitás kérdések
megoldására, ki érdekelt a szakszervezetek közötti feszültség
esetleges fenntartásában.
De néhány tartalmi kérdésre is ki kell térni, hiszen a
szakszervezetek belső életére, működési mechanizmusaira vonatkozó
elgondolások csak azok számára hatnak az ujdonság erejével, akik nem
ismerik más szakszervezetek nyilvánosságra hozott elképzeléseit "A
gazdaságban bekövetkező rendszerváltáshoz alkalmazkodó szakszervezet
tevékenységében, működési mechanizmusaiban és anyagi, pénzügyi
alapjainak felhasználásában is gyökeresen eltér az eddigi
gyakorlattól." Hogy nem halogatható az alapkérdésekre adott válasz,
ennek felismeréséhez az MSZOSZ tagszervezeteinek vezetői már
hónapokkal ezelőtt eljuttattak , s az előbbieket egy szeptemberi
tanácskozásukról nyilvánosságra hozott közleményből idéztem. De mert
minden szakszervezet saját tagsága van leginkább tisztában az
esetleges problémákkal, maga tudja, hogy miben, s hogyan kell
újragombolnia a kabátot az ilyen kérdésekben, mint a tagsági viszony
esetleges megújítása vagy a választások kérdése, az egyes
szakszervezeteknek kell döntést hozniuk, ha ennek szükségét látják.
Van, ahol alig néhány hónappal vannak túl egy alulról induló
választási folyamaton és kongresszusukat jóval a rendszerváltás után
tartották, senki sem sütheti tehát rájuk a bélyeget, hogy tagjaik
valamiféle kényszer hatására nyilatkoztak nemrégiben arról, hogy
melyik szervezet képviselje őket és milyen érdekvédelmet akarnak
önmaguk számára, s képviseletükkel személy szerint kiket bíznak meg.
Mások most barátkoznak annak gondolatával, hogy a szakszervezeti
tagdíj levonására vonatkozó megbízásokat esetleg megerősítessék
tagjaikkal. Megint mások, pl. a Vasas Szakszervezet, amely a
legnagyobb létszámú társadalmi szervezet Magyarországon, már döntött
arról, hogy új tagsági könyveket ad a vasasok kezébe, s ez pedig
minden egyes, a szakmában dolgozó munkavállaló számára lehetőség
arra, hogy tagságát megerősítse. (folyt. köv.)
1990. november 28., szerda 20:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|