Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 28.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Lakásbérlők Egyesületének közleménye

"A Lakásbérlők Egyesülete kezdeményezte a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanács létrehozását. Az érintett szervezetek november 28-án tartott tárgyalásukon megállapodtak, hogy a lakásügyben érdekvédelmi feladatot vállaló társadalmi szervezetek teljeskörű részvételét igényelve megszervezik a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanácsot. "
SZER, Világhíradó:

A csehszlovák titkosrendőrség

"... úgy tűnik, a szövetségi hírszerzés komoly belső problémákkal küzd. Jan Langos szerint nehézségeket okoz a kommunista múltú, de jelenleg is aktív ügynökök régi rendszer iránti lojalitása, mely többek között a felettes szervek rendszeres félretájékoztatásában és dezinformációk terjesztésében nyilvánul meg. "

Szóvivői tájékoztató


1990. november 23., péntek - A családi pótlékról szóló törvény
módosításakor a kormány a pótlék differenciált növelését javasolja.
A jövő évi költségvetés januártól gyermekeként átlagosan havonta 350
forint emelést tenne lehetővé. A kormány javaslata szerint egy
gyermekes családok esetén 200 forint lenne a havi emelés, az egy
gyermekes, de a gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 300 forint, a
kétgyermekes családnál gyermekenként 300 forint, ha pedig a két
gyermeket egyedülálló neveli, akkor 500 forint gyermekenként. A
három és többgyermekes családoknál az emelés gyermekenként 500
forint, illetve az egyedül nevelő szülő esetén 600 forint lenne. A
családi pótlék kiigazításáról, emeléséről az Országgyűlésnek évente
kétszer kell majd döntenie - közölte a kormány heti rendes ülését
követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs
kormányszóvivő.

    A kormány elfogadta az importliberalizációval foglalkozó
rendelet-tervezetet. A rendelet - az 1988. évi forgalom alapján
számolva - az import 87 százalékánál szünteti meg az engedélyezési
kötelezettséget, amely a jövő évi várható forgalomnak már a 93
százalékát érintheti, az ipar több mint 60 százalékát hozva
versenyhelyzetbe. Az élelmiszergazdasági termékeken, a távközlési
berendezéseken és a kész gyógyszereken kívül gyakorlatilag csak a
fogyasztási cikk import kisebb része marad engedélyköteles. Az
exportban az 1991-ben még engedélyhez kötött termékek köre
mindenekelőtt azokra az energiahordozókra, alapanyagokra és a
lakossági ellátás szempontjából fontos mezőgazdasági termékekre
korlátozódik, amelyek stratégiai jelentőségűek.

    A szóvivő közölte: vasárnap hazánkba érkezik a Nemzetközi
Valutaalap újabb szakértő küldöttsége, hogy folytassa a
tárgyalásokat a kormány képviselőivel a jövő évi hitelnyújtásról. A
kormánynak ahhoz, hogy a vállalt határidőre, december 1-jéig az
Országgyűlés elé terjeszthesse a jövő évi költségvetési javaslatot,
vasárnap újabb ülést kell tartania. Ugyancsak a vasárnapi ülés
témája lesz a hároméves gazdaságpolitika fő vonalainak megvitatása.
László Balázs elmondta azt is, hogy a kormány az 1992-es sevillai
világkiállítás magyar kormánybiztosává Kádár Bélát, a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezte ki, meghatározva
feladatait is. A sevillai világkiállításra a kormány 500 millió
forintot különít el a költségvetésben. (MTI)



1990. november 23., péntek 11:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (1. rész)

1990. november 23., péntek - Magyarországot a párizsi európai biztonsági együttműködési csúcsértekezleten megkülönböztetett figyelemmel fogadták, az érdeklődés a francia sajtó publikációin keresztül is érzékelhető volt. Az átalakulóban lévő kelet-európai országok gondjairól szóló tudósítások nagyobb részt a magyar és a lengyel miniszterelnök beszédét elemezték - idézte Antall József miniszterelnöknek a kormány heti rendes ülésén elhangzott szavait László Balázs kormányszóvivő szokásos pénteki sajtótájékoztatóján.


A miniszterelnök - napirenden kívül - beszámolt arról is, hogy
Párizsban érezhető volt egy új hatalmi konstelláció kibontakozása: a
legnagyobb figyelem a Szovjetunió, az Egyesült Államok és
Németország megnyilvánulásaira irányult. Antall József a
kormányülésen részletesebben szólt Gorbacsov szovjet elnökkel való
négyszemközti találkozójáról. A megbeszélés valamivel több mint egy
órán át tartott. Mihail Gorbacsov megerősítette: szó sincs arról,
hogy a Szovjetunió holmi politikai büntetésként csökkentené az olaj-
és földgázszállításokat Magyarországra. A gond abból adódik, hogy a
szovjet olajtermelés több térségben hatalmas nehézségekkel küzd,
csökkent a kitermelés, így minden korábbi partnerével szemben
csökkentenie kellett a szállításokat is. Antall József fontosnak
tartotta, hogy a kétoldalú találkozón megállapodás született: a
Szovjetunióval való kapcsolatainkat új alapokra helyezzük,
keretmegállapodásban szabályozzuk, e tárgykörben rövidesen
megkezdődnek a tárgyalások a két külügyminisztérium között. Ezzel
lényegében véget ér az a korszak, amelyet ,,barátsági együttműködési
és kölcsönös segítségnyújtási szerződés,, jellemzett. A
miniszterelnök felhívta a szakminiszterek figyelmét arra, hogy
lehetőleg minél gyorsabban, határozottan próbálják meg érvényesíteni
a csúcsszintű tárgyalás jótékony hatását a gazdasági problémák
rendezésére. A szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy
Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a napokban a
Szovjetunióba utazik partnertárgyalásokra.

    László Balázs ezután az importliberalizáció elfogadott
rendelet-tervezetéről szólt. Hangoztatta, hogy a rendelet a
külkereskedelem jelentős liberalizálását tűzi célul. (folyt. köv.)



1990. november 23., péntek 15:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (2. rész)


A jogszabály új korszakot nyit a magyar külkereskedelemben, hiszen
végérvényesen megszűnik a külkereskedelem állami monopolizáltsága. A
rendelet kimondja: az áruk kivitelére, illetve behozatalára jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport, illetve egyéni
vállalkozó is jogosult a rendeletben foglaltaknak megfelelően. A
rendelet lényegesen szűkíti a kiviteli és a behozatali
engedélyezésre szoruló áruk körét, és a piac minden szereplője
számára lehetővé teszi a külkereskedelmi tevékenységet. A szóvivő a
liberalizáció idei tapasztalatait kedvezőnek minősítette, mert az
össz-import lényegében nem növekedett, a hiányhelyzetek pedig
oldódtak.

    A most benyújtott kormányrendelet az 1988. évi bázison az import
87 százalékánál szünteti meg az engedélyezési kötelezettséget, amely
a jövő évi várható forgalom alapján elérheti a 93 százalékot, az
ipar több mint 60 százalékát versenyhelyezetbe hozva. Ez egyben azt
is jelenti, hogy gyakorlatilag az élelmiszergazdaságon, a távközlési
berendezéseken és kész gyógyszereken túlmenően csak a
fogyasztásicikk-import kisebb része marad engedélyköteles. Ami pedig
a kivitelt illeti: jövőre az engedélyköteles termékek köre főként az
energiahordozókra, az alapanyagokra és a lakossági ellátás
szempontjából érzékeny mezőgazdasági termékekre korlátozódik.

    László Balázs beszámolt arról, hogy a gazdasági kabinet ad hoc
bizottságot alakított a tulajdonlással - főként a
termőföldtulajdonnal, a szövetkezeti tulajdonnal és a
kártalanítással - összefüggő kérdések rendezésére. Az alapelveket,
illetve téziseket Matolcsy György miniszterelnökségi államtitkár
vezetésével az érintett tárcák, valamint az Állami Vagyonügynökség,
a Magyar Nemzeti Bank és a miniszterelnökség magas szintű szakértői
dolgozzák ki.

    A szóvivő bejelentette, hogy a kormány a vállalt határidőre,
december 1-jéig benyújtja jövő évi költségvetési javaslatát a
Parlamentnek. A költségvetés bevételi és kiadási oldalával
összefüggő kérdéseket vasárnap, rendkívüli ülésen ismételten
áttekinti. Vasárnap egyébként hazánkba érkezik a Nemzetközi
Valutaalap szakértői küldöttsége, hogy tárgyalásokat folytasson a
kormány képviselőivel a jövő évi hitelnyújtásról. E megbeszélések
alapján a kormány esetleg még igazíthat elképzelésein szerda
reggelre tervezett ülésén, s az azt követő napokban benyújtja
költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)



1990. november 23., péntek 15:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (3. rész)


László Balázs elmondta, hogy a vasárnapi rendkívüli kormányülés
témája lesz a hároméves gazdaságpolitika fő vonalainak megvitatása.
Amire figyelemmel kell lenni: a költségvetési egyensúly nem
billenhet fel súlyosan, meg kell őrizni az ország fizetőképességét,
illetve a gazdaságpolitikának vállalkozásbarátnak kell lennie. A
szóvivő ezen a ponton említette meg, hogy az ülésen a
földművelésügyi miniszter felhívta a figyelmet: az aszálykárok
mérséklésére biztosított 10 milliárd forintos kedvezményes
kamatozású hitelből 1 milliárdot fenntartanak a károsult
kistermelőknek.

    László Balázs a sajtóértekezleten bejelentette: a kormány az
1992-es sevillai világkiállítás magyar kormánybiztosává Kádár Bélát,
a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok miniszterét nevezte ki, s
meghatározta feladatait. A sevillai világkiállításra jövőre, illetve
1992-ben 500 millió forint elköltését tervezik.

    A szóvivő a kormányülésen szereplő témák között említette a
Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetését, a családi
pótlékról szóló törvény módosítását, a jövő évi vállalati és
költségvetési bérszabályozást, illetve a vezetői érdekeltségi
rendszer átalakítására tett javaslatokat. E kérdésekben - az
Érdekegyeztető Tanács keretében - részletes egyeztetések lesznek.
Ezért a kormány lényegében csak tárgyalási pozíciókat dolgozott ki,
amelyeket a megbeszéléseken képviselni szándékozik. A családi
pótlékról szóló törvény módosításával kapcsolatban a szóvivő
elmondta: a jövő évi költségvetés januártól gyermekenként átlagosan
havonta 350 forint emelést tesz lehetővé. A kormány
törvénymódosítási javaslata a családi pótlék emelésének
differenciált felosztását tartja járhatónak. Eszerint az
egygyermekes családoknál az emelés 200 forint lenne, míg az
egygyermekes, de a gyermeket egyedül nevelő szülők 300 forintot
kapnának. A kétgyermekes családoknál az emelés gyermekenként 300
forint lenne, ha a gyermekeket egyedülálló neveli, akkor 500 forint
lenne. A három és többgyermekes családok esetén az emelés
gyermekenként 500, illetve, ha őket egyedül neveli a szülő, akkor
600 forint lenne. Az Országgyűlésnek egyébként évente kétszer kell
majd döntenie a családi pótlék kiigazításáról, emeléséről.

    A társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatban a vállalkozók
körében az idén érvényes 43 százalékos járulékbefizetést, a
munkavállalóknál pedig továbbra is 10 százalékos
nyugdíjhozzájárulást javasol a kormány. A nyugdíjak értékmegőrzése a
gyorsuló infláció és a különleges gazdasági nehézségek miatt minden
bizonnyal csak részleges lehet. (folyt.köv.)



1990. november 23., péntek 15:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (4. rész)


A kormány megítélése szerint a munkavállalóknak és a munkaadók
képviselőinek - saját érdekükben - arra kellene törekedniük, hogy a
bérek ne kövessék, illetve ne igyekezzenek megelőzni az infláció
vágtató ütemét. Ellenkező esetben az infláció kezelhetetlen méretűvé
növekedhet jövőre. A kormánynak vannak elgondolásai a költségvetési
intézményeknél bizonyos bérautomatizmusra, ezért azt szeretné, hogy
mindenütt tanúsítsanak mérsékletet a jövő évi béremeléseknél, a
bérszínvonal növekedésénél.

    A vezetői érdekeltségi rendszert illetően a kormány
állásfoglalása szerint meg kell szűnnie a prémiumok központi
korlátozásának.

    A szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: legjobb tudomása
szerint az adórendszer sávhatárai változatlanok maradnak, legalábbis
ez a kormány álláspontja. Mindaddig azonban, amíg nem nyújtja be a
költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, az természetesen
módosulhat - tette hozzá. Hozzáfűzte azt is, hogy jövőre a tervezett
hiány mértéke többszörösen felülmúlja majd az ideit, ezért a jövő
évi költségvetésben olyan megszorításokat, szigort kell alkalmazni,
amely az ez évit valószínűleg sok téren felülmúlja.

    Antall József kormányátalakítási szándékával kapcsolatban, annak
időpontjáról a szóvivő nem tudott részletekkel szolgálni. Utalt
viszont arra, hogy a miniszterelnök nem csupán a kormány
átalakítását tervezi, hanem a gazdasági helyzet valós tényeiről
szintén mélyreható részletességgel kíván megnyilatkozni a
közeljövőben.

    Egy további kérdésre reagálva kijelentette: a kormány a
reprivatizálást elvetette gazdaságpolitikájából. Privatizálni és nem
reprivatizálni szeretne, ezért az utóbbi törekvéseket nem támogatja,
azokat a politikai és az egyéb indulatokat fölöslegesen és
veszélyesen felkavaró akcióknak tekinti. A kormány azt szeretné,
hogy a privatizálás lehetőleg rendezett, áttekinthető, világos módon
bonyolódjék le, vagyis ne önbíráskodással, illetve önhatalmú egyéni
akciókkal. (MTI)



1990. november 23., péntek 16:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD