|
|
|
|
A magyar kormány készülő költségvetéséről (1.rész)
|
München, 1990. november 23. péntek (MTI) - A magyar kormány
költségvetési előterjesztésével foglalkozott a Szabad Európa Rádió
Magyar híradó című műsorában.
A rádióállomás munkatársa, Farkas Pál előljáróban felídézte, hogy a Németh-kormánynak ugyan sikerült megszüntetnie egy évek óta folyó, igen káros manipulációt: a külföldi adósságok éves kamatterhének egy évvel elcsúsztatott költségvetési elszámolását -, de kudarcot vallottak a kedvezményes kamatozású lakáshitelek visszafizetése ügyében, és így a költségvetés hiánya a tervezett 21 milliárd forintottal szemben végül 54 milliárd forint lett.
Mindez nem zavarta meg őket abban, hogy "utánunk a vízözön" stílusban - utódaik kontójára - grandiózusan el ne vállalják 1990-re a Nemzetközi Valutaalap által még elfogadhatónak ítélt 10 milliárd forint költségvetési hiányt, amelynek teljesítése vissza nem utasítható kötelezettségként terhelte az Antall-kormányt.
Rabár Ferenc pénzügyminiszter júliusi parlamenti beszédében kihangsúlyozta, hogy - vállalásával ellentétben - a hatalom átadásáig eltelt kevesebb, mint fél évben a Németh-kormány közel 17 milliárd forinttal túllépte a 10 milliárdos deficitet - úgy, hogy egyes népszerűtlen intézkedések megtételét az új kormányra hárította.
A Rabár-beszéd mégsem a kért áldozatok miatt kapott kemény bírálatokat, hiszen a kevésbé népszerű gazdasági és pénzügyi szigorító intézkedéseket a parlament végül is megszavazta - hanem azért, mert sem átfogóan, sem részletesen nem tárta fel a költségvetés tényleges helyzetét, így az amúgy is ellentmondásos és sokszor elnagyolt tervek megítélésekor nem volt igazi viszonyítási alap.
Bármennyire szorított helyzetben volt is a kormány, bármennyire kedvezőtlenül érintette is Magyarországot a KGST-piac összeomlása, a keletnémet piac elvesztése és az ipari exportcikkek cserearány-romlása -, a nem várt exportexpanzió és a turistaforgalom megnövekedése miatt a nyár végéig a hiánytúllépés kezelhetőnek tünt.
Az Öböl-válság és a szovjet olajszállítások önkényes és egyoldalú csökkentése - amely az év végére a 1,5 millió tonnát is elérheti -, megfordította a helyzetet, és szeptemberben Király Péter államtitkár már 15-17 milliárd forint körül valószínűsíthető hiányt ismert be egy televíziós interjúban. (folyt)
1990. november 23., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A magyar kormány készülő költségvetéséről (2.rész)
|
Az utóbbi hónapokban az egyre nagyobb arányú termelés-visszaesés, a KGST-forgalom csökkenése és az egyre gyorsuló infláció miatt a gazdaságkutató intézetek már 20-30 milliárd forint körüli éves deficitet prognosztizálnak. Az ország 1991-es kilátásai pedig - még az idei évhez viszonyítva is - nagymértékben romlanak.
Bár már csak másfél hónap van hátra, teljességgel kidolgozatlan a volt KGST-országokkal ezentúl konvertibilis devizában folytatandó kereskedelem lebonyolítási és elszámolási technikája.
A SZER munkatársa szerint az év első felében olyan káosz kialakulása várható, ame ly további jelentős bevételkiesést jelent - még akkor is, ha a kereskedelem egy része egyszerű árucsereként, pénzmozgás nélkül továbbra is fennmarad. Az áttérés okozta cserearány-romlás és az energiaimport konvertibilis többletkiadása miatt - mértékadó kutatók véleménye szerint - 1,2-1,5 milliárd dollár árveszteséggel számolhat a magyar költségvetés.
Nem halasztható tovább jónéhány olyan döntés konzekvensebb végigvitele, amelyekkel a kormány mindeddig adós maradt: utalva csak példaképpen a vállalati sorban állások megszüntetésére, a csődeljárások következetes megindítására, a privatizáció felgyorsítására, tényleges deregulációra, a társadalombiztosítási alappal szembeni tartozások rendezésére.
A jövő évi költségvetési hiány valószínűleg egyáltalán nem kezelhető külső források bevonása nélkül. Százszor meg kell azonban gondolni minden olyan támogatás igénybevételét, melynek ára az utóbbi időben divatszóként hangoztatott sokkterápia bevezetése.
Kevéssé körvonalazott: az állami tisztségviselők mit is értenek sokkterápia alatt. De a lengyel és jugoszláv példa ismeretében és az eddig kiszivárogtatott információk szerint - amely a költségvetési ártámogatások széles körű felszámolásával összekapcsolt árfelszabadításról és a forint konvertibilitásának rövid távú bevezetéséről szól - sok jót ettől a megoldástól nem várhatunk.
Sokkal inkább azt, hogy az így kialakuló ár-bér spirál olyan vágtató inflációt gerjeszt, amely később már alig megfékezhető. Sokkterápia helyett tehát inkább egy széles társadalmi konszenzuson alapuló, állami stabilizációs politika gyors kidolgozása ajánlható, amellyel a kormány elejét veheti egy alig megítélhető következményekkel fenyegető gazdasági katasztrófahelyzet kialakulásának - mondta a SZER munkatársa. +++
1990. november 23., péntek 11:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|