|
|
 |
|
 |
Készül a kormány költségvetési előterjesztése
|
---------------------------------------------
München, 1990. november 22. (SZER, Magyar híradó) - A
költségvetési előterjesztést Farkas Pál elemzi:
- Mi lesz itt? - tette fel a kérdést önkormányzati választási
plakátján az egyik nagy ellenzéki párt - sokak aggályait
megfogalmazva. - Mi leszünk itt
- jelent meg rövidesen a falakon a
kormánykoalíció vezető pártjának öntudatos válasza -, de ez a hetyke
válasz kicsit emlékeztetett annak a sötét erdőben járó embernek a
magatartására, aki önmagát bátorítandó, hangosan fütyörészik.
Aligha véletlen, hogy nap mint nap jelennek meg a napilapokban
olyan cikkek, amelyekben valamelyik politológus a kormány
átalakulási lehetőségeiről, új kormányzati megoldásokról értekezik.
Az igazság pillanata, a végső próba minden bizonnyal az 1991 évi
költségvetési javaslat előterjesztése lesz, amely - előzetes
értesülések szerint, hírforrástól függően - 100-230 milliárd
forintos hiánnyal számol.
Érdemes felidézni, hogy a Németh-kormánynak ugyan sikerült
megszüntetnie egy évek óta folyó, igen káros manipulációt: a
külföldi adósságok éves kamatterhének egy évvel elcsúsztatott
költségvetési elszámolását -, de kudarcot vallottak a kedvezményes
kamatozású lakáshitelek visszafizetése ügyében, és így a
költségvetés hiánya a tervezett 21 milliárd forintottal szemben
végül 54 milliárd forint lett.
Mindez nem zavarta meg őket abban, hogy "utánunk a vízözön"
stílusban - utódaik kontójára - grandiózusan el ne vállalják 1990-re
a Nemzetközi Valutaalap által még elfogadhatónak ítélt 10 milliárd
forint költségvetési hiányt, amelynek teljesítése vissza nem
utasítható kötelezettségként terhelte az Antall-kormányt. (folyt.)
1990. november 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Készül a költségvetés - 1. folyt.
|
Rabár Ferenc pénzügyminiszter júliusi parlamenti beszédében
kihangsúlyozta, hogy - vállalásával ellentétben - a hatalom
átadásáig eltelt kevesebb, mint fél évben a Németh-kormány közel 17
milliárd forinttal túllépte a 10 milliárdos deficitet - úgy, hogy
egyes népszerűtlen intézkedések megtételét az új kormányra
hárította.
A Rabár-beszéd mégsem a kért áldozatok miatt kapott kemény
bírálatokat, hiszen a kevésbé népszerű gazdasági és pénzügyi
szigorító intézkedéseket a parlament végül is megszavazta - hanem
azért, mert sem átfogóan, sem részletesen nem tárta fel a
költségvetés tényleges helyzetét, így az amúgy is ellentmondásos és
sokszor elnagyolt tervek megítélésekor nem volt igazi viszonyítási
alap.
Bármennyire beszorított helyzetben volt is a kormány,
bármennyire kedvezőtlenül érintette is Magyarországot a KGST-piac
összeomlása, a keletnémet piac elvesztése és az ipari exportcikkek
cserearány-romlása -, a nem várt exportexpanzió és a turistaforgalom
megnövekedése miatt a nyár végéig a hiánytúllépés kezelhetőnek tünt.
Az Öböl-válság és a szovjet olajszállítások önkényes és
egyoldalú csökkentése - amely évvégére a másfél millió tonnát is
elérheti -, megfordította a helyzetet, és szeptemberben Király Péter
államtitkár már 15-17 milliárd forint körül valószínűsíthető hiányt
ismert be egy televíziós interjúban.
Az utóbbi hónapokban az egyre nagyobb arányú
termelés-visszaesés, a KGST-forgalom visszaesése és az egyre
gyorsuló infláció miatt a gazdaságkutató intézetek már 20-30
milliárd forint körüli éves deficitet prognosztizálnak. Az ország
1991-es kilátásai pedig - még az idei évhez viszonyítva is -
nagymértékben romlanak.
Bár már csak másfél hónap van hátra, teljességgel kidolgozatlan
a volt KGST-országokkal ezentúl konvertibilis devizában folytatandó
kereskedelem lebonyolítási és elszámolási technikája. (folyt.)
1990. november 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Készül a költségvetés - 2. folyt.
|
Az év első felében olyan káosz kialakulása várható, amely
további jelentős bevétel-kiesést jelent - még akkor is, ha a
kereskedelem egy része egyszerű árucsereként, pénzmozgás nélkül
továbbra is fennmarad. Az áttérés okozta cserearány-romlás és az
energiaimport konvertibilis többletkiadása miatt - mértékadó kutatók
véleménye szerint - 1,2-1,5 milliárd dollár árveszteséggel számolhat
a magyar költségvetés.
Nem halasztható tovább jónéhány olyan döntés konzekvensebb
végigvitele, amelyekkel a kormány mindeddig adós maradt: utalva csak
példaképpen a vállalati sorbanállások megszüntetésére, a
csődeljárások következetes megindítására, a privatizáció
felgyorsítására, tényleges deregulációra, a társadalombiztosítási
alappal szembeni tartozások rendezésére.
A jövő évi költségvetési hiány valószínűleg egyáltalán nem
kezelhető külső források bevonása nélkül. Százszorosan meg kell
azonban gondolni minden olyan támogatás igénybevételét, melynek ára
az utóbbi időben divatszóként hangoztatott sokkterápia bevezetése.
Kevéssé körvonalazott: az állami tisztségviselők mit is értenek
sokkterápia alatt. De a lengyel és jugoszláv példa ismeretében és az
eddig kiszivárogtatott információk szerint - amely a költségvetési
ártámogatások széles körű felszámolásával összekapcsolt
ár-felszabadításról és a forint konvertibilitásának rövid távú
bevezetéséről beszél - sok jót ettől a megoldástól nem várhatunk.
Sokkal inkább azt, hogy az így kialakuló ár-bér árfolyamspirál
olyan vágtató inflációt gerjeszt, amely később már alig
megfékezhető. Sokkterápia helyett tehát inkább egy széles társadalmi
konszenzuson alapuló, állami stabilizációs politika gyors
kidolgozása ajánlható, amellyel a kormány elejét veheti egy alig
megítélhető következményekkel fenyegető gazdasági katasztrófahelyzet
kialakulásának. +++
1990. november 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|