Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 28.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Lakásbérlők Egyesületének közleménye

"A Lakásbérlők Egyesülete kezdeményezte a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanács létrehozását. Az érintett szervezetek november 28-án tartott tárgyalásukon megállapodtak, hogy a lakásügyben érdekvédelmi feladatot vállaló társadalmi szervezetek teljeskörű részvételét igényelve megszervezik a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanácsot. "
SZER, Világhíradó:

A csehszlovák titkosrendőrség

"... úgy tűnik, a szövetségi hírszerzés komoly belső problémákkal küzd. Jan Langos szerint nehézségeket okoz a kommunista múltú, de jelenleg is aktív ügynökök régi rendszer iránti lojalitása, mely többek között a felettes szervek rendszeres félretájékoztatásában és dezinformációk terjesztésében nyilvánul meg. "

Szóvivői tájékoztató (1. rész)

1990. november 16., péntek - Magyarország az európai béke megszilárdítása, illetve a szomszédos államokhoz fűződő jó viszonyának további erősítése érdekében haladéktalanul kivonja a Magyar Honvédség hadrendjéből mindazon föld-föld rakétákat - és a kapcsolódó technikai eszközöket -, amelyek tömegpusztító harci fejrészeket is képesek szállítani - jelentette be pénteken Für Lajos. A honvédelmi miniszter a szokásos kormányszóvivői tájékoztatón találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel.


A honvédelmi tárca vezetője közölte, hogy az egyoldalú
intézkedés eredményeként leszerelik Magyarországon azt a vegyes
rakéta dandárt, amely atom- és más tömegpusztító eszközök
célbajuttatására alkalmas rakétákkal van felszerelve, s ezáltal
komoly fenyegetést jelentett a szomszédos országokra. Az
intézkedésnek megfelelően megsemmisítik a dandár 24 darab SCUD-B
jelű, hadműveleti-harcászati rakétáját, illetve ezek 9
indítóállványát. Ugyancsak felszámolják az alakulat 107 darab FROG-7
típusú harcászati rakétáját, s ezek 18 indítóállványát. Megszűnik a
dandárt kiszolgáló szállítóosztály és híradós század is. Az
intézkedéssel a magyar költségvetés évente mintegy 110 millió
forintos tehertől mentesül.

    Für Lajos a kormány határozatát ismertetve reményét fejezte ki,
hogy az egyoldalú magyar leszerelési intézkedés alapvetően
hozzájárul a szomszédos országokkal fenntartott gyanakvásmentes jó
viszony megteremtéséhez, a fenyegetettség érzetének eloszlatásához.

    A szomszédok irányába tett baráti gesztuson túl a magyar
intézkedés az európi bizalomerősítéshez is hozzájárulhat. A magyar
kormány reményei szerint az érintett rakéták megsemmisítésével
elősegíti az európai fegyverzetkorlátozási, bizalomerősítő
folyamatok továbbvitelét. A magyar intézkedés ugyanis olyan
fegyverfajtát érint, amely nem tartozik a párizsi-helsinki csúcson
aláírásra váró európai hagyományos haderőcsökkentési megállapodás
keretébe.

    A kormány csütörtöki ülésén Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok minisztere beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket
Magyarország folytat az Európai Gazdasági Közösséggel, társult
tagságának előkészítéséről. (folyt.köv.)



1990. november 16., péntek 12:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (2. rész)


A tárgyalások eddigi menetrendjét ismertetve a tárca vezetője
emlékeztetett arra, hogy a folyamat Antall József miniszterelnök
júliusi brüsszeli látogatásával indult el. A kormányfő akkor
memorandumot nyújtott át Jacques Delorsnak, az EK bizottsága
elnökének, vázolva a társulási megállapodás főbb elemeit. A magyar
kormányfő a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazta annak
érdekében, hogy a megállapodás már 1992. január 1-jén hatályba
léphessen. A több szakaszban megtartott szakértői konzultációk
nyomán várhatóan már decemberben megkapják a küldöttségek
felhatalmazásukat a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások
lefolytatására. Biztató jel, hogy az EK bizottságának elnöke, Antall
Józsefhez írott levelében sikeresnek minősítette az előkészítő
megbeszéléseket, s úgy vélekedett: a ,,bátorító eredmények,, nyomán
reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a társult tagsági szerződés a
magyar elképzeléseknek megfelelően 1992. január 1-jétől hatályba
lépjen.

    Az előkészítés folyamán a tárgyaló felek a társulás tartalmának
néhány elvi kérdésében már konszenzusra jutottak. Ilyen elv például
a két fél közötti szabadkereskedelem megvalósítása az ipari termékek
körében, a vámok és az egyéb korlátozások fokozatos és aszimmetrikus
megszüntetésével. A magyar javaslat lényege, hogy a Közösség a
megállapodás végrehajtásának kezdeti szakaszában és gyors ütemben
bontsa le a magyar export előtti akadályokat; Magyarország hosszabb
periódus alatt építené le kereskedelmi akadályait. Az elvi
egyetértés területei közé tartozik specifikus engedmények nyújtása
elsősorban az EGK részéről a mezőgazdasági kereskedelem
megkönnyítése érdekében; a politikai párbeszéd intézményes
kereteinek létrehozása; széles körű pénzügyi együttműködés,
beleértve a jelenlegi PHARE-segélyprogram kétoldalú szerződéses
alapra helyezését.

    A kormány csütörtöki ülésén a Külügyminisztérium és a Honvédelmi
Minisztérium előterjesztésében határozatot hozott arról, hogy a
Magyar Köztársaság csatlakozik az európai hagyományos fegyveres
erőkről és fegyverzetekről szóló szerződéshez, amelyet Párizsban, az
európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatában részt
vevő 34 ország csúcstalálkozóján írnak alá. A magyar kormány
megítélése szerint az egyezmény a legnagyobb horderejű
fegyverzetkorlátozási szerződés Európában a II. világháború óta. Az
egyezmény eredményeként olyan mértékben csökkent a két szemben álló
katonai tömb - különösen a támadó jellegű Varsói Szerződés - katonai
potenciálja miáltal gyakorlatilag lehetetlenné válik bármiféle
lerohanásra építő villámháború a kontinensen. (folyt.köv.)



1990. november 16., péntek 12:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (3. rész)


A kormány döntött a Szovjetunióhoz fűzödő pénzügyi, gazdasági és
kereskedelmi kapcsolatok néhány kérdéséről is. A kormány tudomásul
vette a Magyar Nemzeti Bank jelentését arról, hogy a Szovjetunióból
továbbra is érkeznek fedezetnélküli, forintban teljesítendő
átutalási megbízások. Lényegében arról van szó, hogy a Kárpátaljáról
áttelepülő magyar nemzetiségű, szovjet állampolgárok átutalásainak
transzferábilis rubelfedezete ugyanúgy nem érvényesíthető, mint az
immár második éve a magyar-szovjet kereskedelmi forgalomban
felhalmozódó aktívum. Előreláthatólag az átutalások rubelfedezetének
ügyét is csak a kereskedelmi aktívum rendezésével együtt sikerül
megoldani. Átmeneti megoldásként az MNB december 31-ig forintban
teljesíti - családonként legfeljebb 2 millió forint, egyénenként
pedig 500 ezer forint erejéig - a Szovjetunióból hazánkba
áttelepülők, illetve a tartósan itt élők javára érkező átutalásokat.
A becslésekk szerint az év végéig mintegy 1,2 milliárd forintot
fizetnek ki ily módon.

    A kormány felhatalmazta Kádár Bélát, hogy aláírja a
magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok új mechanizmusára való
áttérésről szóló egyezményt. (Mint ismeretes a két ország jövőre
konvertibilis valutában számolja el kereskedelmi forgalmát.) A
nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere beszámolt arról is, hogy
a felhalmozódott rubelaktívum felhasználásáról, beszámításáról még
nem született megállapodás; erről még további tárgyalásokat
folytatnak. A viták akörül forognak, hogy Magyarország milyen
ütemezéssel, mennyi idő alatt kaphatja vissza mintegy 1,2 milliárd
rubeles többletét. A minisztert felhatalmazták arra is, hogy
folytassa a néhány nap múlva intenzív szakaszba lépő magyar-szovjet
tárgyalásokat a jövő évi kereskedelmi megállapodásról. A kormány
hozzájárult ahhoz is, hogy a miniszter aláírja az oroszországi
föderációval kidolgozott kereskedelmi, gazdasági és műszaki
tudományos kapcsolatokat rögzítő egyezményt is. Magyarország hasonló
kétoldalú egyezmények előkészítését kezdeményezi más szovjet
tagköztársaságokkal is, amennyiben ennek feltételei szovjet részről
létrejönnek.

    A kormány csütörtökön rendeletet hozott a rendszeres szociális
segélyben részesülők egyszeri kiegészítő ellátásáról. Ennek összege
4 ezer forint lesz, s a mintegy 50 ezer segélyezett ember december
15-ig kézhez veheti a pénzt. Az intézkedés főként olyan idős
embereket érint, akik szellemi, vagy fizikai fogyatékosságaik miatt
soha nem álltak rendszeres munkaviszonyban; nyugdíj-jogosultságot
ennek folytán nem szereztek, s állandó szociális ellátásra
szorulnak. (folyt.köv.)



1990. november 16., péntek 12:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (4. rész)


A kormány foglalkozott azokkal a követelésekkel, illetve
javaslatokkal is, amelyek az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén
hangzottak el a munkavállalók, illetve a munkáltatók részéről. A
kormány ezen javaslatok közül elfogadta, hogy 5600 forintról 5800-ra
emelkedjenek a minimálbérek, még az idén. Az intézkedés a
költségvetést mintegy 20 millió forinttal terhelné az idén; a
mezőgazdasági üzemek terhei 30 millióval, az iparvállalatoké pedig
mintegy 50 millió forinttal növekednének. A minimálbér emelkedésének
jövő évi hatásai mintegy 1,2 milliárd forintra rúgnának, amiből a
költségvetést 240 millió terhelné.

    A kormány elfogadhatónak találta a családi pótlék emelésére tett
javaslatot is. Eszerint - ugyancsak még az idei évre előrehozott
intézkedésként - a három éven felüli gyermekek után 100 forinttal
emelkedne a családi pótlék összege. Az intézkedéshez azonban
várhatóan országgyűlési felhatalmazás kell, mivel érinti a
társadalombiztosítás költségvetését.

    A kormány csütörtöki ülésén áttekintette és jóváhagyta az új
koncessziós törvényjavaslatot. A jogszabály-tervezetet - a
Házbizottság ütemezéséhez igazodva - a kormány a Parlament elé
terjeszti. A törvényjavaslat rögzíti a koncesszió fogalmát, aminek
lényege, hogy az állam, illetve az önkormányzat bizonyos
meghatározott tevékenységek gyakorlási jogát időlegesen átengedi
belföldi, vagy külföldi pályázóknak, akik ezáltal teljes vagy
részleges piaci monopóliumra tesznek szert. A törvényjavaslat
nyilvános pályáztatást ír elő, amelynek elbírálása minden esetben az
ágazati miniszter jogköre; önkormányzatok esetében a
képviselő-testület joga a pályázat kiírása, illetve a szerződés
megkötése. A kül- és belföldi pályázók teljesen azonos feltételekkel
vehetnek részt a koncessziókért folyó versengésben. A
törvényjavaslat a koncessziók időtartamával kapcsolatban 5-től 35
évig terjedő határokat említ. A javaslat felsoroljaa koncessziós
szerződésben átengedhető kizárólagos állami tulajdon, illetve
tevékenység főbb ágait. Ezek szerint idetartozik a közút, vasút,
csatorna, repülőtér hasznosítása; a távközlési hálózat, a villamos
távvezeték fejlesztése; a bányászati kutatás- és kitermelés, a
csővezetékes szállítás, a szerencsejátékok szervezése és a postai
alapszolgáltatások köre is. Az esetleges vitákat belföldi
koncesszionárius esetében a polgári bíróságok döntik el, míg
külföldiek esetében a felek maguk állapodhatnak meg a választott
bíróságról. (folyt.köv.)



1990. november 16., péntek 13:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (5. rész)


A kormány áttekintette a hírlapterjesztés helyzetét és úgy
rendelkezett, hogy az új postatörvény megalkotásáig fennmarad a
posta kötelezettsége a hírlapterjesztésben. Ugyanakkor Hírközlési,
Közlekedési és Vízügyi Minisztérium egyszeri engedélyével
vállalkozók is részt vehetnek a hírlapterjesztésben. A koncessziós
törvény megszületéséig ugyancsak a tárca egyszeri engedélyével
kezdődhet meg Magyarországon a rádiótelefon-rendszer kiépítése.

    A kormányszóvivő ismertette annak a levélnek a tartalmát,
amelyet Antall József intézett Demszky Gáborhoz. Mint ismeretes
Budapest főpolgármestere a napokban kérte, hogy állandó
meghívottként részt vehessen a kormány ülésein. Antall József a
törvényes szabályozásra utalva nem tudta elfogadni a kérést, ám
utalt arra, hogy egyes napirendi pontoknál tanácskozási joggal
felruházott meghívott szakértők is jelen lehetnek. Amennyiben a
kormány Budapestet, illetve a fővárosi önkormányzatot érintő kérdést
tűz napirendjére, az ülésre meghívást kap a főpolgármester is.

    A szóvivői tájékoztatón megjelent Kecskés László. Az Igazságügyi
Minisztérium helyettes államtitkára a Polgári törvénykönyv átfogó
kodifikálásának kezdeti lépéseiről tájékoztatta a sajtó képviselőit.
Elmondta, hogy a Ptk. ,,újrafogalmazása,, legalább 4-5 évet vesz
igénybe. Fontos eleme lesz a kodifikációs munkának a köztulajdon és
a magántulajdon egyenrangúságának rögzítése a jogszabályokban.
Újdonság lesz az állam jogi személyiségének megteremtése. Ennek
gyakorlati megvalósítása érdekében Magyarországon létrejön a
kincstári jogügyi igazgatóság, amely az államot képviseli a polgári
jogviszonyokban. Ennek gyakorlati haszna az lesz, hogy a
gazdálkodók, magánszemélyek ezt a szervezetet perelhetik, amikor az
állammal keverednek jogvitába. A Ptk. áttekintése során megszűnik a
kezelői jog, s a módosított törvényszövegben az a megfogalmazás
kerül miszerint ,,az állam egyes vagyontárgyait másra bízhatja,,. A
törvényjavaslat ezzel az állami vagyonkezelés új lehetőségei előtt
kíván utat nyitni. Ennek tartalmi, formai megoldásai azonban további
jogalkotói munkát igényelnek.

    x x x

    A kormányszóvivői tájékoztatót követően a Szóvivői Iroda
közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A közlemény
hangoztatja:

    A kormány csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az
üzemanyag-ellátás helyzetéről. Eszerint az esztendő fennmaradó hat
hetében a hazai kőolaj és benzin-ellátás megoldottnak tekinthető.
(folyt.köv.)



1990. november 16., péntek 14:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (6. rész)


A létrejött magánjogi szerződések alapján december végéig mintegy 1
millió tonna kőolaj érkezik az országba, nagyobbrészt a
magyar-szovjet, kisebbrészt az Adria-kőolajvezetéken keresztül.

    E mennyiségből 286 ezer tonnát tesz ki az éves megállapodás
keretében transzferábilis rubel fizetés ellenében beérkező kőolaj.
Ezen túlmenően a Szovjetunióból 550 ezer tonna dollárelszámolású
kőolaj vásárlására kerül sor, amelyből mintegy 250 ezer tonnát
bartermegállapodások keretében magyar áruk szállításával egyenlítünk
ki. A fent említett szállításokon kívül december elején az
Adria-csővezetéken keresztül 200 ezer tonna magas benzinhozamú,
tengerentúli kőolaj kerül a hazai finomítókba.

    A transzferábilis rubel ellenében beszerzendő kőolaj ára
tonnánként 96 rubel. Ezen ár mellett a költségvetés jelentős
bevételhez jut. Ugyanakkor e kőolajszállításokat meghatározott
magyar termékek - például hús-, gabona és egyéb élelmiszercikkek -
szállításával egyenlítjük ki, és e termékek kivitelének számottevő
költségvetési támogatási igénye van.

    A kőolajszállítmányok vételára mind a szovjet, mind a
tengerentúli fajták tekintetében a nemzetközi kereskedelem
gyakorlatának megfelelően tőzsdei jegyzési áron kerül
megállapításra, az egyes tételek beérkezési időpontjában érvényes
jegyzések alapján. Az Öböl-válság következtében a tőzsdei jegyzések
szélsőségesen ingadoznak; jelenleg meghaladják a hordónkénti 30
dolláros árat. A szovjet szállítási lemaradások következtében ez évi
kiadásaink túllépik a 300 millió dollárt.

    1991 első negyedévére a vállalatok 1 millió 450 ezer tonna
kőolaj vásárlását tervezik. Minthogy a Szovjetunióval áttérünk a
szabaddevizás elszámolásra, ezért a kőolajért konvertibilis valutát
kell fizetni. A magyar vállalatok bármely beszerzési piacról érkező
ajánlatokat az üzletkötéseknél versenyeztetni fogják.

    Az elmúlt napokban az október végi árualapokhoz képest a kőolaj
és kőlajtermék-készletek a lekötött és folyamatosan beérkező
többletszállítások eredményeként emelkedtek. Így például kőolajból az
október végi 3 napos készlet 7-8 napra, míg motorbenzinből a
kétnapos készlet 9-10 napra növekedett. Ez utóbbi készletet még
növeli az OKGT-n kívüli forgalmazók árukészlete is.

    A verseny erősítését, a reális világpiaci árakhoz igazodó belső
árszint kialakulását szolgálja a külkereskedelem és a belső
forgalmazás liberalizálása. (folyt.köv.)



1990. november 16., péntek 14:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szóvivői tájékoztató (7. rész)


Az ehhez szükséges kormányzati intézkedések előkészítése - az
Érdekegyeztető Tanács megállapodásának megfelelően - megtörtént.
Ennek értelmében sor kerül a kőolaj és üzemanyagok importja előzetes
engedélyezési kötelezettségének a megszüntetésére, a többcsatornás
külső és belső forgalmazási feltételek kialakítására. A kőolaj és
kőolajtermékek forgalmazásának liberalizálásával egyidejüleg a
biztonságos belföldi ellátás megteremtése érdekében a kormány a
forgalmazók készlettartási kötelezettségét írja elő.

    A jelenleg érvényes üzemanyagárak a hordónkénti 29 dolláros
beszerzési árakkal vannak összhangban. A tényleges világpiaci árak
azonban ezt az árat mintegy 10 százalékkal meghaladják. A következő
hat hétben nem várható a nyersolaj világpiaci árának a csökkenése.
Emellett azzal is számolnunk kell hogy a novemberi-decemberi
nyersolaj-behozatalunkban a rubel fizetésű beszerzések aránya már
csak 28 százalékot tesz ki.

    A kormány az Érdekegyeztető Tanáccsal történt egyeztetés után
lépteti életbe a liberalizált forgalmazási rendet. (MTI)



1990. november 16., péntek 15:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1023 sz. hírre


Mai mtib1023 számú, Szóvivői tájékoztató (5. rész) című hírünk
1. bekezdésének 3-4. sorában a minisztérium neve helyesen:

    Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
    ------------
(MTI)



1990. november 16., péntek 15:12


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD